Növények/V/Vastaggallyú körte

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | V
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3148 bájt

Növények

Vastaggallyú körte

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Vastaggallyú körte
Gyümölcse
A vastaggallyú körte virága
Vastaggallyú körte
(Pyrus nivalis, Syn:)
Más neve(i): hókörte, gyapjas körte, molyhos körte

A vastaggallyú körte, a rózsafélék családjába és az almaformák alcsaládjába tartozó Magyarországon őshonos fafaj.

Kipusztulással fenyegetett növény.

Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2012)

A vadkörtével (Pyrus pyraster) könnyen hibridizálódik, állandósult hibridjük az osztrák körte (fekete-, sózókörte) (Pyrus x austriaca). Sok más fajjal együtt felhasználták a nemes körte (Pyrus communis) kialakításában.

Egyes kutatók szerint Magyarországon nem a Pyrus nivalis található meg, hanem a Pyrus nivalis ssp. ’orientalis’ nevű alfaj.

Alacsony, közepes termetű, maximum 15 méter magasra növő fa. Törzse többnyire egyenes, hamar elágazó, kérge főleg hosszan repedezett, szürkés színezetű. Koronája gömbölyded, ágai erősek, felfelé állók. Vesszeje vastag, 6–10 mm átmérőjű, barna, molyhos, később kopaszodó. Tövisei ritkán vannak, rügyei szártól elállók, barnák, molyhosak.
Tőről és gyökérről jól sarjad, sarjtelepeket alkothat.
Levelei szórt állásúak, lándzsás, visszás tojásdad alakúak, vagy elliptikusak, hosszuk 4–9 cm. Ép szélűek, vagy a csúcsnál finoman fűrészesek. A fiatal levelek mindkét oldalukon fehéresen molyhosak, felül később kopaszodók, a fonák molyhos marad. A levélnyél rövid, fehéren molyhos.
A lombfakadás a virágzással egy időben, áprilisban történik. Ősszel a levelek vérvörösre színeződnek.
Virágai sátorozó fürtökben nyílnak a leveles rövidhajtásokon, fehérek, erősen gyapjasak.
Almatermése lapított gömbölyded vagy nyakas körte alakú, hossza 25–40 mm, éretten sárga színű. A kocsány a terméssel egyező hosszúságú, vagy hosszabb. A magok 4–6 mm hosszúak, lapított tojásdad alakúak, barnásfeketék.
Termése augusztus-szeptemberben érik és hullik, íze nem olyan fanyar, mint a vadkörtéé.
Előfordulása fél-kultúr területeken, száraz tölgyesek szélein, mezsgyéken, felhagyott szőlőkben jellemző.
Meleg- és fényigényes, a szárazságot közepesen jól tűri (xerofil, xeromezofil).
Közép- és dél-európai elterjedésű, szubmediterrán jelleggel, dombvidéki, középhegységi faj.
Magyarországon szórványosan a Zempléni-hegységben, a Cserháton, a gyöngyösi Sárhegyen, a Dunazug-hegységben, a Balaton-felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon található meg.


Magyar Wikipédia: Vastaggallyú körte


A Wikimédia Commons tartalmaz Vastaggallyú körte témájú médiaállományokat.