Növények/R/Rezgő nyár
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Rezgő nyár
- (Populus tremula, Syn: -)
- Más neve(i): közönséges nyár vagy eurázsiai nyár.
- A rezgő nyár a Malpighiales rendjébe, ezen belül a fűzfafélék családjába tartozó faj. Nemzetségének a típusfaja. A rezgő nevet onnan kapta, hogy a legkisebb szélmozgás hatására levelei lazán elkezdenek mozogni, billegni, „rezegni”. Innen a szólás „reszket, mint a nyárfalevél”.
- A rezgő nyár valamennyi nyárfa közül a leggyakoribb Európában. Észak-Ázsia területén is fellelhető. Észak felé egészen a hideg és a mérséklet éghajlati övezet határáig, a sarkköri övig megjelenik. Mindenütt: a hegyi tisztásokon, faállományok szegélyén, hegyoldalakon vagy sövényekben megtalálható. A síkságoktól az 1000 métert jóval meghaladó tengerszint feletti magasságig, akár a hóhatárig felhatol.
- A közönséges nyár lombhullató fa, termetre a legkisebb nyárfaj, átlagos magassága 15–20 méter, de elérheti a 20–30 métert is. Gyökérsarjakat képez. Koronája kezdetben igen laza, később inkább kúp alakú, végül gömbölyded vagy szabálytalanul több részre tagolódik. Törzse ritkán egyenes, többnyire kissé hajlott.
- Kérge csupasz, meglehetősen sima, némileg ragadós, szürkészöld vagy ezüstszürke színű, később barnára, majd teljesen szürkére változik. A levelek 3–10 centiméter hosszúak, csak a hosszú- és a sarjhajtásokon szív alakúak, hegyes csúcsúak, nem hullámos élűek, különben túlnyomórészt kerekdedek, csúcsuk igen rövid, alig érzékelhető, szélük tompán fogas vagy sekélyen öblös-kanyargós, nyelük hosszú és lapított. Lombfakadás előtt sokkal korábban megjelennek már a 4–8 centiméter hosszú barkák a mindig sima és fényes vesszőkön.
- A növény kétlaki, azaz a porzós és a termős barkák külön példányokon fejlődnek. A porzós barkák lilás-szürke színűek, selymesek tapintásúak és kövérek. A termős barkák eleinte soványabbak, zöld színüket a termők adják, melyek bibéje kétágú. Nem sokkal a megtermékenyülést követően a termők borsó méretűvé híznak, így a termős barkák kövérebbek lesznek. A termések májusban már beérnek. A toktermésekben repítőszőrös magvak fejlődnek, amik a termések felhasadásával kitüremkednek és fehérlőn gyapjassá teszik a barkákat. A szél aztán „kiszabadítja” és a szőröknek köszönhetően tovaröpíti a magokat.
- A nyers-talajok ideális pionír növénye. A világos fekvést, a laza, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Előfordul a sík- vagy hegyvidék láptalajain, réti talajain, de szárazabb talajokon, a hamar kiszáradó futóhomokon és mészszegény kőzeten létrejött talajokon is. A virágzási ideje március–április között van. Az őszi lombhullást követően élénksárga levelei csak lassan bomlanak le a talajon.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Rezgő nyár
