Növények/K/Kocsányos tölgy
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Kocsányos tölgy
- (Quercus robur, Syn: )
- Más neve(i): tölgy
- A kocsányos tölgy a bükkfavirágúak rendjébe, ezen belül a bükkfafélék családjába tartozó fa.
- A kocsánytalan tölggyel váltakozva Európa nagy részének uralkodó tölgyfaja. A Kárpát-medencében élő hét tölgyfaj egyike; a medencében a közepesen hűvös és csapadékosabb részeken él:
- - a hegyvidéken 400–800 m között;
- - az Alföldön pedig:
- - a galériaerdőkben,
- - azokon az öntés- és homokterületeken, ahol a talajvíz szintje magas,
- - a Délnyugat-Dunántúltól dél felé (szlavón tölgy).
- A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe középszürkéről sötétszürkére vált. Zöldesbarna, kissé viaszos fényű vesszői kopaszok.
- Rügyei eleinte gömbölydedek, majd kihegyesednek.
- Levelei kopaszok vagy csillagszőrösek, a levéllemeze visszás-tojásdad, a levélalap két fülcimpa alakban végződik. A levelek rövid nyelűek, majdnem nyél nélküliek (2–6 mm), szinte ülők. A levéllemez tagolt, a tagoltság mértéke a lemez csúcsától a válla felé haladva nő, karéjostól egészen az osztottig. A levélszél ép.
- Porzós virágzata 2–4 cm hosszú. A porzós virágok kettős-bogas barkavirágzatba rendeződnek. Apró, termős virágai 1–5-ösével közös, hosszú nyélen ülnek (innét a magyar név, és nem a levélnyél hosszából). A kettős-bogas virágzatnak csak a középső, a főtengelyen lévő tagja marad meg, az oldaltengelyek virágai redukálódnak. A virágzat tövén csészeszerűen ülő kupacs csak egy termést tart. A kupacspikkelyek széle összenőtt, a csúcsuk szabad, sima. Alsó állású magházból kialakult makk terméseinek csúcsán az elszáradt virágtakaró három apró fogként később is jól felfedezhető. A pikkelyes, csészeszerű kupacsban fejlődő makkok hosszú nyél végén nőnek. Ez a nyél a kocsány; erről kapta a nevét a faj. A lehullott makk számos állat csemegéje, sok erdőlakó gerinces faj fő késő őszi tápláléka, ezért csak kevés jut el a tavaszi csírázásig. Magyarországi előfordulása: Alföldjeinken főleg az ártereken találkozunk vele, de előfordul homokvidékeken, sőt a szikesek kevésbé sós területein is. Dombvidéken elsősorban a völgyekben találja meg a megfelelő életfeltételeket. Kisebb-nagyobb előfordulási szinte az ország minden részén vannak, nagyobb állományai a Duna, a Tisza és a Dráva mentén, valamint a Hanság szegélyén élnek.
- A kocsányos tölgy a laza, többnyire közepesen mély rétegű szikla- és vályogtalajokat, az enyhe teleket kedveli. Kedvező körülmények között a kocsányos tölgy akár 800–1000 évig is élhet (lásd például a zsennyei tölgyet). Április-májusban virágzik.
A tölgyek hagyományos kártevői:
- - tölgyilonca
- - kis téliaraszoló
- - nagy téliaraszoló lényegesen károsíthatják.
Felhasználása
- Makkját korábban a sertésekkel etették (makkoltatás); olaja nem szárad. Gubacsából vas hozzáadásával tintát készítettek. Fája sötétbarna, kemény, ellenálló, szép rajzolatú, értékes. Kérgében sok a cseranyag.
- Ismert alfaja a zömmel a Balkánon élő, egyenes törzsű, magasan elágazó szlavón tölgy
Lásd még: Kocsányos tölgy
- Magyar Wikipédia: Kocsányos tölgy
