Növények/F/Fenyőfélék
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Fenyőfélék
- (Pinus, Syn: )
- Más neve(i): -
- A Fenyőfélék Tobzosok rendjébe tartozó növénycsalád; tűlevelű fák v. cserjék.
- Virágjuk egylaki, hímes virága barkanemű, a termő virága fiatal toboz. A hímgömb a hímek alsó színén páros. Petéjük visszafordult, t. i. a pete szája a tobozpikkely csúcsával ellenkező irányban van s többnyire páronként fejlődik a tobozpikkely tövén. A tobozpikkely spirális helyzetű és alatta a fedőpikkely van, de ennél erősebben fejlődik, bornemű v. fás lesz. A fedőpikkely növekedésében visszamaradhat vagy egészen is megsemmisül.
- A toboz- v. magpikkelyt placentának s a hozzátartozó petével átalakult ágacskának, vagyis a fedőpikkelyek tövében levő satnya sarjnak tekintjük, mert a fedőpikkelyek (murva), mint levélképletek tövéből levél nem eredhet, hanem csak ág v. sarj.
- Magjuk zászlós, ritkán zászlótlan; a csirának 3-15 szálas szikje van. Mintegy 112 faja az északi mérsékelt földgömbön terem. Némelyik a fatenyészetnek vertikális és horizontális határáig terjed, több faja terjedelmes, sűrű, puszta erdőt alkot.
- Nevezetesebb génusza a Pinus, Abies, Larix stb.
- A családot több rendszerben három alcsaládra osztották a tűlevelek száma alapján és aszerint, ahogy azok a hosszú-, illetve rövid hajtásokon elrendeződnek. A genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy ennek a kényelmes és könnyen felfogható felosztásnak nincs genetikai alapja, ezért az egykori alcsaládokat most alakköröknek tekintik.
- jegenyefenyő-formák vagy egytűs fenyők (Abietoideae – Abies, Nothotsuga, Picea, Pseudotsuga, Tsuga): csak hosszúhajtásaik vannak, és ezeken nőnek a fésűsen álló tűlevelek; a levelek fonákán két viaszcsík van. Termős tobozaik az első évben beérnek. Az egyes nemzetségek elkülönítésének alapja:
- - a tűlevelek szárhoz csatlakozásának típusa (elfásodott-e a nyél, milyen alakú a levélnyom),
- - a toboz állása, mérete, formája.
- vörösfenyőformák vagy tűcsomós fenyők (Laricoideae – Cedrus, Larix, Pseudolarix) hosszú- és rövid hajtásaikon egyaránt nőnek tűlevelek. A hosszú hajtásokon az első évben szórt állású tűlevelek fejlődnek, majd a második évtől ezek hónaljában fejlődnek a rövid hajtások. A vörösfenyők lombhullatók, a cédrusok örökzöldek.
- az erdeifenyő-formák vagy tűnyalábos fenyő (Pinoideae – Pinus) hosszúhajtásait bőrnemű pikkelylevelek borítják. Tűleveleik a rövidhajtásokon, a pikkelylevelek hónaljában nőnek. Örökzöldek; tobozaik két-három évig élnek, a tobozpikkelyek a csúcsukon kiszélesednek.
Magyar Wikipédia Fenyőfélék
Forrás: Pallas Nagylexikon,
