A kocsánytalan tölgy a bükkfavirágúak rendjébe, ezen belül a bükkfafélék családjába tartozó fafaj.
A kocsányos tölggyel váltakozva Európa nagy részének uralkodó tölgyfaja. Inkább a soványabb termőhelyek növénye.
Jellemző élőhelyei a Kárpát-medencében:
- a szárazabb lösztalajokon a csertölggyel elegyesen, például a Bükk-vidéken;
- a mészszegény, sziklás talajokon egyedül vagy a magyaltölggyel elegyedve;
- meszes, dolomitos kopárokon csertölggyel és molyhos tölggyel társul.
Nyugat-Európában egyértelműen a szárazabb déli lejtők uralkodó fája.
Alfajai
- Quercus petraea subsp. iberica
- Quercus petraea subsp. petraea
A kocsánytalan tölgy termete a kocsányos tölgyénél valamivel kisebb. Általában 20-40 méter magas. :Koronája karcsúbb, ágai egyenesebbek – de a két faj elhatárolása nem egyértelmű; kereszteződhetnek is. :Levelei kis ékvállal (fülecskék nélkül), viszonylag hosszú nyéllel csatlakoznak a hajtásokhoz, makkjai viszont szinte ülők (tehát nem kocsánnyal csatlakoznak a szárhoz, innen a neve). Kérge erősen repedezett, bordáinak lefutása viszonylag folyamatos. Hajtásai szürkések, néha kis bordópiros árnyalattal.
Porzós barkavirágai hosszúkásak, a termősek kis csomókban a levelek hónaljában nőnek, ezekben jóval kevesebb a virág.
A tölgyek hagyományos kártevői:
- tölgyilonca
- kis téliaraszoló
- nagy téliaraszoló lényegesen jobban ellenáll, mint a kocsányos tölgy.
A kertészek előszeretettel ültetik parkokba; ehhez színes, illetve csaknem fésűszerűen bevágott, szeldelt levelű változatait (is) kinemesítették.
Lásd még: Kocsánytalan tölgy
