Növények/Sz/Szilva
- (Prunus, Syn: subgenus Prunus)
- Más neve(i):
A szilva vagy szilvafa a rózsafélék családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve.
A ringló kifejezés nagyobb méretű, kerekebb, piros, kékes, zöld, vagy sárga szilvára utal - a francia reine-claude szóból. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek.
A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.
Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.
A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.
Fajok
[szerkesztés]Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:
- Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- mirabolánszilva ~ (cseresznyeszilva, potyóka) Prunus cerasifera Ehrh.
- [[]] Prunus cocomilia Ten.
- [[]] Prunus consociiflora C.K.Schneid.
- európai szilva Prunus domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik)
- Prunus insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabolán, mirabella)
- [[]] Prunus salicina Lindl. (japánszilva)
- [[]] Prunus simonii Carriere
- kökény Prunus spinosa L.
- Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú.
- [[]] Prunus alleghaniensis Porter
- [[]] Prunus americana Marshall
- csikaszó szilva (?) Prunus angustifolia Marshall
- [[]] Prunus hortulana L.H.Bailey
- [[]] Prunus maritima Marshall
- [[]] Prunus mexicana S.Watson
- [[]] Prunus nigra Aiton
- [[]] Prunus orthosepala Koehne
- [[]] Prunus subcordata Benth.
- Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le.
- kajszibarack vagy (sárgabarack) Prunus armeniaca L.
- [[]] Prunus brigantina Vill.
- japán kajszi (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack) Prunus mume Siebold & Zucc.
- szibériai kajszi Prunus sibirica L.
A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.[1] A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.
Felhasználása
[szerkesztés]Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.
| Megnevezés | Mennyiség | Ajánlott napi bevitel |
|---|---|---|
| Energia | 46 Kcal | 2.3% |
| Szénhidrát | 11.42 g | 8% |
| Protein | 0.70 g | 1% |
| Összes zsírok | 0.28 g | 1% |
| Koleszterin | 0 mg | 0% |
| Rost | 1.40 g | 3.5% |
| Vitaminok | Mennyiség | Ajánlott napi bevitel |
| Folsav | 5 mcg | 1% |
| Niacin | 0.417 mg | 3% |
| Pantoténsav | 0.135 mg | 3% |
| Piridoxin | 0.029 mg | 2% |
| Riboflavin | 0.026 mg | 2% |
| Tiamin | 0.028 mg | 2% |
| A-vitamin | 345 IU | 11.5% |
| C-vitamin | 9.5 mg | 11% |
| E-vitamin | 0.26 mg | 2% |
| K-vitamin | 6.4 mcg | 5% |
| Elektrolitok | Mennyiség | Ajánlott napi bevitel |
| Nátrium | 1 mg | 0% |
| Kálium | 157 mg | 3% |
| Ásványok | Mennyiség | Ajánlott napi bevitel |
| Kalcium | 6 mg | 0.6% |
| Réz | 0.057 mg | 6% |
| Vas | 0.17 mg | 2% |
| Magnézium | 7 mg | 2% |
| Mangán | 0.052 mg | 2% |
| Forsfor | 16 mg | 2% |
| Szelén | 1.0 mcg | 2% |
| Cink | 0.10 mg | 1% |
Lásd még: Szilva
- Magyar Wikipédia: Szilva
Források
[szerkesztés]- ↑ Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927