Növények/Sz/Szilva

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 7957 bájt

Kertészet

Szilva

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vizinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Prunus domestica
Prunus-domestica.JPG
Zöld ringló, éretten sárga
Szilva
(Prunus, Syn:(Syn:{{{2}}}, ) subgenus
Más neve(i):


A szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. A ringló kifejezés nagyobb méretű, kerekebb, piros, kékes, zöld, vagy sárga szilvára utal - a francia reine-claude szóból. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek.

A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le.

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek.

A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón.

Fajok

Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható:

A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak.[1] A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni.

Felhasználása

Sokféleképpen felhasználjuk, kitűnő lekvár készülhet belőle a téli hónapokra, de befőzésre is alkalmas, a hullott szilvából készítik a hungarikumnak számító szilvapálinkát, és a legjobb aszalványt adja. Fogyaszthatjuk nyersen - gyümölcsként, gyümölcssalátákba, főzve gyümölcslevesekben is kedvelt, az aszalt szilva kitűnő rágcsálnivaló, de jól illik egyes húsételekhez, különösen a vadhúsokhoz. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.



A szilva tápértéke 100 g-ra vonatkoztatva

Megnevezés Mennyiség Ajánlott napi bevitel
Energia 46 Kcal 2.3%
Szénhidrát 11.42 g 8%
Protein 0.70 g 1%
Összes zsírok 0.28 g 1%
Koleszterin 0 mg 0%
Rost 1.40 g 3.5%
Vitaminok Mennyiség Ajánlott napi bevitel
Folsav 5 mcg 1%
Niacin 0.417 mg 3%
Pantoténsav 0.135 mg 3%
Piridoxin 0.029 mg 2%
Riboflavin 0.026 mg 2%
Tiamin 0.028 mg 2%
A-vitamin 345 IU 11.5%
C-vitamin 9.5 mg 11%
E-vitamin 0.26 mg 2%
K-vitamin 6.4 mcg 5%
Elektrolitok Mennyiség Ajánlott napi bevitel
Nátrium 1 mg 0%
Kálium 157 mg 3%
Ásványok Mennyiség Ajánlott napi bevitel
Kalcium 6 mg 0.6%
Réz 0.057 mg 6%
Vas 0.17 mg 2%
Magnézium 7 mg 2%
Mangán 0.052 mg 2%
Forsfor 16 mg 2%
Szelén 1.0 mcg 2%
Cink 0.10 mg 1%


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilva témájú médiaállományokat.

Nyíl.gif Lásd még: Szilva

Magyar Wikipédia: Szilva

Források

  • Fritz Kobel: Zytologische Untersuchungen an Prunoideen und Pomoideen, 1927