Ugrás a tartalomhoz

Növények/T/Tuja

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
A lap mérete: 2659 bájt

Növények

Tuja

Tuja
Nyugati tuja


Tuja
(Thuja, Syn: -)
Más neve(i): -


A tuja a toboztermők közé sorolt ciprusfélék családjának egyik növénynemzetsége mintegy öt fajjal. Ezeket gyakran „életfáknak” nevezik. Egyes fajai Kelet-Ázsiában, mások Észak-Amerikában honosak.
Fajai fák vagy cserjék. Koronája általában kúp alakúak, vízszintes hajtásokkal. A páfrányszerűen két merőleges síkba rendeződő hajtások színe általában sötétebb és fényesebb, a fonákuk halványabb és fakó.
Pikkelylevelei keresztben átellenesen, rányomottan állnak, a fonákukon a meglehetősen lapos, telt levelkék közötti mélyedésekben gyakran hamvas szürke vagy ezüstös rajzolattal. Az apró, hegyes levélcsúcsok befelé hajlanak, ezért a hajtások tapintása puha.A szétmorzsolt levelek illata kellemes édeskés.
Kis, ovális, felálló tobozai a hajtásvégeken nőnek. A fiatal tobozpikkelyek ívesen hajlanak és egymásra borulnak, éretten barnák és szétállóak. Örökzöld. Természetes élőhelyein erdőalkotó.
Gyakori dísznövény, az egyes fajoknak sok kertészeti változata ismert. A nyugati tuja (Thuja occidentalis) nagy C-vitamin-tartalmú levelét forrázva sokáig a skorbut ellen használták.

Fajai

A Malonyai tuja (Thuja occidentalis cv. Malonyana) a közönséges tuja egyik változata.

Korábban a Thuja nemzetségbe sorolták a ma már a monotipikus Platycladus nemzetségbe sorolt Keleti életfát (Platycladus orientalis) is.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Tuja


A Wikimédia Commons tartalmaz Tuja témájú médiaállományokat.