Növények/M/Mézgáséger

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2596 bájt

Növények

Mézgáséger

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Mézgás éger
Mézgáséger
(Alnus glutinosa, Syn:)
Más neve(i): enyves éger

A mézgás éger a nyírfafélék családjába és az éger nemzetségébe tartozó növényfaj.

2009-ben az év fájává választották.

Szerte Európában nő a patakok mentén és a vízzel jól ellátott területeken – Észak-Európában zonális; attól délre reliktum jellegű erdőtársulások tagja. A Kárpát-medencében posztglaciális reliktum faj, a bükk kor emléke.

Kúpos formájú, 20 méternél alig magasabbra növő fa – mocsarakban, vízpartokon elterülő cserje is lehet. Törzse egyenes, ágai nagyobbrészt vízszintesen állnak. Kérge fiatalon sima, fényes, fehér pettyekkel, idősebb korában barnásszürke, táblásan felrepedezik. Hajtásai fiatalon ragadósak (mézgások), lilásbarnák, kopaszok, fehér-pettyesek.

Rövid, nyeles rügyei tojásdadok, feketés-lilák, ragadósak. 5–10 cm hosszú levelei visszás tojásdadok, kétszer fogazottak.

Vált-ivarú, egylaki fa: megnyúló és pirosból hirtelen sárgába váltó, végálló porzós barkái tavasszal jelennek meg. A kicsiny, vörösesbarna termős füzérek a hajtások végén, az előző évi tobozkák mellett nőnek a még levéltelen ágakon.

Termése 1–1,5 cm hosszú kocsányon lógó és kb. ugyanilyen hosszú, éretten sötétbarna álltoboz. Magja apró, ötszögletű, fényes barna, szárnyatlan.

Gyorsan növő, viszonylag hosszú életű fa, sarjadásra hajlamos. Víz- és fényigényes, melegkedvelő, a szennyezett levegőt jól tűri. Folyók, patakok mentén, a síksági lápokon, oxigéndús termőhelyen gyorsan növekszik. Március-április között virágzik.

Gyökerein a levegő nitrogénjét megkötő sugárgombák (Actinomyces alni) élnek.

Felhasználása

Narancssárga fája ipari fának túl puha. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós (hidak építésére kiváló volt). Jól faragható, kérgében sok a csersav.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Mézgáséger
A Wikimédia Commons tartalmaz Mézgáséger témájú médiaállományokat.