Az andalúziai jegenyefenyő sajátos alakú, dísznövényként Magyarországon is terjedő örökzöld díszfa.
Az atlantikus–európai flóraterület növényeként az Ibériai-félsziget déli részén honos.
Törzse erős, de már nagyon alacsonyan elágazik, és ettől a fa jellegzetesen több törzsű lesz. Koronája szélesen ellaposodó, esetleg gömbszerű, és ezzel nagyon különbözik a többi jegenyefenyőtől. Ágai sűrűn állnak.
Tűlevelei rövidek. A fiatal magoncok levelei sötétzöldek és laposak, később megvastagszanak, és merőlegesen állnak el a hajtásoktól, ami azokat rendkívül jellegzetesen hengerszerűvé teszi.
Közepes méretű, ülő tobozai fiatalon hamvas világoszöldek, később megbarnulnak.
Kedveli a meleget és a napfényt, kiválóan tűri a szárazságot és a meszes talajt. Fiatal korában célszerű a tövét télire betakargatni, mert a kemény fagyok károsíthatják.
Alfajok:
- Abies pinsapo marocana — egyes rendszerekben marokkói jegenyefenyő (Abies maroccana) néven önálló faj.
- Abies pinsapo pinsapo — törzsváltozat; a fentebbi leírás erre is érvényes.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
