Növények/K/Közönséges júdásfa
Latin • Növények • Gyógynövények • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék • Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Közönséges júdásfa
- (Cercis siliquastrum, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A közönséges júdásfa a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó lepényfaformák alcsaládjának a júdásfa nemzetségébe tartozó típusfaja.
- Dél-Franciaországban eredetére utalva júdeai fának nevezték, így ragadhatott rá a júdásfa elnevezés – a néphiedelem szerint Iskarióti Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. E szerint az elképzelés szerint virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a Jézus beárulásáért kapott ezüstpénzeket. Valójában a fa az Arbor Judae (júdeai fa) név eltorzulásából válhatott júdásfává, ez a fa elterjedt volt Jeruzsálem környékén.
- Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában, a keleti mediterrán területeken honos, de már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a Földközi-tenger nyugati partvidékén is. Betelepítették az Atlanti-óceán több szigetére is: Madeirán a sziget déli oldalán, a 300–600 m magasságtartományban kialakított kertekben, egyebek között a Palheiro Gardens botanikus kertben nő.
- Legfeljebb 10-12 méter magas, kis termetű fa vagy nagyobb cserje. Koronája laposan ívelt, szabálytalan, többnyire szélesen (10 méterre) szétterjedő. Nem túl erős ágai kifelé állnak vagy ívesen felfelé terjeszkednek. A fiatal vesszők kérge vörösesbarna, az ágak és a törzs színe sötétebb, csaknem fekete. A törzs kérge repedezik. A néha paraszemölcsös hajtások színe antociánoktól sötét barnásvörös. A vöröses színű, keskeny, csúcsos rügyek mintegy 4 mm hosszúak.
- Az ép szélű vagy enyhén karéjos, kopasz levelek hosszú nyélen ülnek. Szórt állásúak, a csúcsnál lekerekített, néha kicsípett szív alakúak. Kb. 10 cm hosszúak, csaknem ugyanilyen szélesek, nagyobb levélerei tenyeresen tagoltak. A levelek színe fénylő közép- vagy sötétzöld, fonákuk világosabb, néha szinte kékeszöld. Ősszel megsárgulnak.
- Tavasszal könnyen felismerhető látványos, mélyrózsaszín, hímnős virágairól. Ezek csészéje ötfogú, öt ragyogó bíbor rózsaszínű, 1–2 cm hosszú, szabad szirmú pártával, tíz szabadon álló (össze nem nőtt) porzószállal. A virág pillangós jellegű, a felső három sziromlevél keskenyebb a két alsónál. A virágok 3-8-asával ülnek közvetlenül az ágakon vagy akár a törzsön (kauliflória). Méhek porozzák be.
- A termés 5–9 cm hosszú, vékony csúcsban végződő lapos hüvely, éretten bíborbarna vagy kárminvörös. A következő tavaszig a fán marad, majd a szél terjeszti.
- Lombhullató növény, melynek virágai jóval rügyfakadás előtt nyílnak: eredeti termőhelyén március-áprilisban, Madeirán például május–júliusban.
- Magyarországon kedvelt dísznövény: sövénynek, bokornak, fának is ültetik. Létezik fehér virágú változata is. A Mediterráneumban a parlagon hagyott területeken, vasutak mentén is megtelepszik.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
Magyar Wikipédia: Közönséges júdásfa
