Növények/D/Duglászfenyő
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Duglászfenyő
- (Pseudotsuga, Syn: -)
- Más neve(i): Közönséges duglászfenyő
A duglászfenyő a fenyőfélék családjának egyik, az egytűs fenyők (jegenyefenyő-formák, Abietoideae) alakkörébe tartozó nemzetsége. Legismertebb faja az amerikai duglászfenyő (oregoni duglászfenyő, közönséges duglászfenyő, (Pseudotsuga menziesii), amit éppen ezért gyakorta egyszerűen duglászfenyőnek neveznek.
- A nemzetség nevét David Douglas skót botanikusról kapta: ő fedezte fel Kanadában az amerikai duglászfenyőt, ő küldte az első mintapéldányokat Angliába.
- Nagy termetű fa. Eredeti termőhelyén száz méternél is magasabbra nőhet; Magyarországon legnagyobb példánya 32 m magas. Törzsének átmérője elérheti a 2,5 m-t. Az eddig ismert legnagyobb példány egy parti duglászfenyő volt, a Whatcom Tree (Washington állam Whatcom county megyéjében. Ez a fa 1897-ben, amikor kivágták, 480 éves és 145 m magas volt; térfogata elérte a 720 m³-t. A jelenlegi legnagyobb példány az Oregon állam Coos county megyéjében álló, 100,3 m magas Brummitt Fir.
- Megjelenése és lombozata a lucfenyőéhez hasonlít. Vörösbarna hajtásain sűrű pöttyök sorjáznak.
- Lágy, hajlékony, 2–3 cm hosszú, 2–3 mm széles, lapos, egyenes levelei megdörzsölve narancsillatúak. A hosszú, lágy, lapos tűlevél fonákán két sor vékony, fehér légzőnyílás fut végig. A lehulló levél helyén a hajtásokon kerek heg marad.
- Zömök ellipszoid alakú pollenje a család legtöbb nemzetségétől eltérően (a másik kivétel a vörösfenyő) egy légzsákos.
- Megnyúlt tojás alakú, lecsüngő toboza éretten egészben hullik le.
Életmódja, termőhelye, ökológiája
- Az egyes levelek élettartama akár 8 év is lehet. Toboza egy év alatt érik be. Míg a menziesii alfaj a csapadékban gazdag partvidékeket és a Sziklás-hegység nyugati lejtőit népesíti be, a subsp. glauca a kontinens belső területein, a Sziklás-hegység délebbi, kontinentális klímájú magas hegyvidékein jelenik meg.
Felhasználása
- Gyantás fája értékes, sokoldalúan használható; bútorfának is egészen kiváló.
Kártevői
- Az észak-amerikai erdőségekben a legtöbb kárt a fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus) teszi benne. Ez a faj az ültetvényekkel már Portugáliába is átterjedt; továbbterjedését az Európai Unió szigorú exportkorlátozásokkal próbálja meggátolni. Tűleveleit és rügyeit a Choristoneura freemani nevű sodrómoly pusztítja.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Duglászfenyő
