Más neve(i): Simafenyő, amerikai simafenyő vagy kanadai simafenyő, kanadai selyemfenyő
A simafenyő a fenyőfélék családjába tartozó, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok keleti felén őshonos fa. Észak-Amerika keleti részének sík és dombvidéki erdeiből terjedt el.
Európában, ezen belül Magyarországon is kedvelt díszfa. Nagy helyigényű, ezért tágas parkba való. Európában 30 m magasra nő. Manapság kevesebbet ültetik, mert érzékeny egy gombás betegségre.
Karcsú, kúpos, 50 méter magasra megnövő örökzöld fenyő. Kérge sötétszürke sima, idővel mélyen barázdált. A levelei tűlevelek, keskenyek, 12 cm hosszúak. felületük szürkészöld, belső oldaluk piszkosfehér. Öttűs csoportjaik tömött hajtásokat alkotnak. A fiatal hajtásokon nyár elején nyílnak virágzatai, a porzósak sárgák, a termősek rózsásak. A toboz henger alakú ívelt, 15 cm vagy hosszabb és lecsüngő. Fiatalon zöld, éretten világosbarna. A keskeny tobozokon fehér gyantacsepp válik ki.
A legveszélyesebb betegségei a ragya és a rozsda. Végzetes lehet, ha a fenyő kérgét támadja meg a rozsda. A Ribes fajhoz tartozó növények (pl. ribizli, egres) alternatív hordozói ennek a rozsdának, ezért nem javasolt oda ültetni őket, ahol már a fenyőket megtámadta. Az igazán nagy gondot azonban a kártevők okozzák: fenyő zsizsik, és más szúfélék, molylárvák, darazsak, levéltetvek. Egyes területeken a takácsatkák is lehetnek a fenyők alkalmi látogatói.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
