Növények/A/Articsóka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A(Növények/K/Kerti articsóka szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3877 bájt

Növények

Articsóka

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Articsóka
Articsóka
(Cynara cardunculus , Syn: Cynara scolymus)
(Drog(ok):cynarae folium , cynarae radix)
Más neve(i):

Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották.

Leírása[szerkesztés]

Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű.
Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak. Levelei szárnyasan osztottak, hamvas szürkés színűek. A virágzata nagy, legalább 5 cm átmérőjű, a fészekpikkelyei húsosak

Természetét tekintve évelő növény, de egynyáriként is termeszthető.

Évelő növényként télen a fagyok ellen takarást igényel.

Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken.

Jellemzői[szerkesztés]

Elsősorban zöldségnövényként ismert, de virágágyban is nagyon mutatós, különleges csemegeként fogyasztható, nagyon egészséges, igen magas az A vitamin tartalma.
Termesztése nálunk nem elterjedt.


Szaporítása[szerkesztés]

A magjait cserépbe vetjük, szemenként, február végén vagy március végén. A korábbi vetés növényházban, a későbbi fólia alatt történő csíráztatást jelent. Kelés után a kis növényeknek biztosítsunk napfényes helyet. A szabadba történő kiültetésre csak a májusi fagyok elmúltával kerülhet sor. Termetéhez mérten nagy a tenyészterületi igénye is; 1 X 1méteres távolságra ültessük. Tövét a kiszáradás ellen talajtakarással védjük (A talajt a tő körül vastagon komposzttal- vagy érett istállótrágyával takarjuk). Száraz időszakban öntözést is igényel.

Tőosztással is szaporítható.


Felhasználása[szerkesztés]

A húsos csészeleveleket (virágkezdeményeket) még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után fogyasztják. Megfőzik vagy megpárolják, és mártással (például kaporral ízesített majonézzel vagy vajjal készült besamellel) fogyasztják.


Szedése[szerkesztés]

A kifejlett virágokat zsenge állapotban szedjük. A virágfejeket késsel levágjuk, a virágszárakat a talajfelszín felett kb. 30 cm-es magasságban visszavágjuk.

Hatóanyagai

cinarin, szeszkviterpén-laktonok, alkaloidok, flavonoidok (szkolimozid), inulin, aromaanyagok, keserű anyagok.
Gyógyhatása(i): Az articsóka levelét (cynarae folium) a népi gyógyászatban és a gyógyszergyártásban is felhasználják: serkenti a máj szöveteinek regenerálódását, epehajtó, csökkenti a koleszterinszintet, segíti az emésztést. - Ajánlják a vérnyomás és az érelmeszesedés csökkentésére, továbbá cukorbetegség, vese- és hólyagbántalmak ellen is. - Gyökerének antibiotikus hatást is tulajdonítanak.


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Articsóka, 2011. március 14., 03:29 (CET)

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Articsóka Tanácsok

Magyar Wikipédia: Articsóka


A Wikimédia Commons tartalmaz Articsóka témájú médiaállományokat.