Növények/K/Kék hajnalka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
A lap mérete: 2249 bájt

Növények

Kék hajnalka

Kék hajnalka
Kék hajnalka
(Ipomoea tricolor, Syn: )
Más neve(i): -

A kék hajnalka a burgonyavirágúak rendjébe és a szulákfélék családjába tartozó, Közép-Amerikában őshonos, dísznövényként ültetett kúszónövény.

Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos, dísznövényként az egész világon elterjedt.
A jó vízáteresztő képességű, nedves talajt kedveli. Trágyázása nem szükséges. Napfényigényes. A kártevőknek ellenálló, a takácsakták időnként megtámadhatják.
A kék hajnalka 2,5–3 méter hosszúságú, lágyszárú, magyar viszonyok között egynyári növény. Hazájában évelő, de a közép-európai téli fagyokat nem bírja. Általában a tavaszi fagyok elmúltával vetik, egynapos áztatást követően. Igen gyorsan növekszik, egy szezon alatt 300 cm hosszúra és 180 cm szélesre is megnő. Indáival könnyen felkapaszkodik a kerítésekre, állványokra, fákra, eltakarni kívánt felületekre. Levele váltakozó állásúak, szív alakúak, ép szélűek.
Nyár elejétől ősz elejéig virágzik. Több termesztett színváltozata ismert. Égszínkék, sötétrózsaszín, lila vagy fehér, tölcsér alakú virágai egyesével nőnek. Kora reggel nyílnak.
Termése toktermés.
A kék hajnalka kedvelt dísznövény, amelynek több változatát is kitenyésztették. Legismertebb az égszínkék Heavenly Blue, amely a brit Királyi Kertészeti Társaság díját is elnyerte.

Magva alkaloidokat és glikozidokat tartalmaz, enyhén mérgező. Fogyasztása hallucinációkkal, kitágult pupillákkal, hányással, hányingerrel, hasmenéssel, bágyadtsággal, végtagzsibbadással, izomfeszüléssel járhat.

Lásd még: Kék hajnalka

Magyar Wikipédia: Kék hajnalka


A Wikimédia Commons tartalmaz Kék hajnalka témájú médiaállományokat.