Növények/S/Sárgarépa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | S
A lap mérete: 8167 bájt

Növények

Sárgarépa


Sárgarépa
(Daucus carota subsp. sativus, Syn: )
Más neve(i): -


A sárgarépa fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük.

A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.

Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni.

Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. A XVII. században jelent meg a narancssárga nemesített fajta.

Erdély egyes vidékein murok a neve.

Leírása Kétéves növény, az első évben tőleveleket fejleszt és zömök raktározó főgyökeret. A répatest részben a sziklevelek alatti szárrészből fejlődik. A második évben megjelenik a magszára, amelyen fehér szirmú virágai összetett ernyő virágzatot alkotnak. Szár- és tőlevelei egyaránt szárnyaltak, erősen szabdaltak. Termése ikerkaszat. Nem megfelelő vetőmag esetén első évben is virágozhat.

Története Származási helye (géncentruma) Nyugat-Ázsia (a mai Afganisztán és Irán területe). Évszázadok során nemesítették a mai változatokra, azzal a céllal, hogy édesebb legyen, ill. csökkenjen a gyökér fásodása.

Első "klasszikus" utalások a gyökér felhasználására az 1. századból valók (Dioszkoridész: De materia medica). Európába a 8. században mórok közvetítésével jutott el az Ibériai-félszigetre, innen terjedt el Észak-Európa felé. A 12. századi andalúziai arab tudós földműves, Ibn al-'Awwam átfogó művében, a Könyv a mezőgazdaságról (Kitab al-Filaha) említ piros és sárga színű répatesteket. A jelenlegi narancssárga színűre holland kertészek nemesítették a 17. században.

Magyar leírás elsőként 1664-ből származik a sárgarépárról Lippay Jánostól (1606–1666).


A termesztett sárgarépa kb. 88% vizet, 7% cukrot, 1% fehérjét, 1% rostot, 1% hamut és 0,2% zsírt tartalmaz. A rost főleg cellulóz, kisebb részben hemicellulóz és lignin. Elhanyagolható mennyiségben tartalmaz keményítőt. A zöldség íze főként a glutaminsavnak és a többi szabad aminosavnak köszönhető. Más savakat nyomokban tartalmaz, ilyenek a borostyánkősav, α-ketoglutársav, tejsav és glikolsav (gyümölcssav); a fő fenolos sav a kávésav.

Narancssárga színének okozója a β-karotin, kisebb mennyiségben α- és γ-karotinok. Az α- és β-karotin részben átalakul A-vitaminná az emberi szervezetben. Átlagosan 6–54 mg közötti mennyiségben tartalmaz karotinokat 100 g sárgarépa. A baromfitartók emiatt sárgarépa kivonatokat adnak az állatoknak, hogy javítsák azok húsának és a tojásaik sárgájának színét.

Gyógyhatása(i): A sárgarépa gazdag antioxidánsokban és ásványi anyagokban. A népi gyógyászatban nőknél a kismedencei terület és méhkörnyéki véráramlás emelésére használják; további célokra mint szélhajtó (csökkenti a felfúvódást), emésztési problémák kezelésére, bélférgek ellen, székrekedés esetén és mandulagyulladáskor.

Az A vitamin hiány tünetei egyebek mellett a farkasvakság, hajhullás, bőrszárazság. Egy városi legenda szerint aki sok sárgarépát eszik, az éjjel is élesen lát. Ez a történet a második világháborúra nyúlik vissza, amikor a német csapatok a Brit szigetet támadták. A Királyi Légierő azt a pletykát terjesztette, hogy a pilóták a sok sárgarépa fogyasztásától látnak jól az éjszakai támadások alkalmával, hogy ezzel megpróbálja elkendőzni a kifejlesztett és alkalmazott új radartechnológiákat, valamint a piros jelzőfény használatát a repülőgépek műszerfalán, ami nem károsítja annyira az éjszakai látást.

Felhasználása, elkészítési módok Nyersen fogyasztva főként gyerekeknek értékes és tápláló kiegészítő étel. A rövid tenyészidejű fajták friss fogyasztásra alkalmasak, míg a hosszú tenyészidejű fajták vermelve, homokba rakva jól tárolhatók. Használhatjuk levesek, saláták, főzelékek, hidegkonyhai készítmények, bébiételek készítésére, és nagyon sok ételkülönlegesség ízesítője vagy díszítője is lehet.

A sárgarépát a legkülönfélébb módokon elkészítve lehet fogyasztani. A nyers sárgarépából a β-karotin tartalomnak csak 3%-a szabadul fel az emésztés során, ez az elkészítéssel, pépesítéssel, főzéssel, étkezési olaj hozzáadásával 39%-ra is feljavítható.

Felhasználható apró darabokra vágva sütni, párolni, főzni, levesekbe és szószokba, bébiételekbe és állateledelbe.

A sárgarépa zöldje is ehető, bár emberi fogyasztása nem túl gyakori. Erre a célra a sűrű vetések egyelésénél kihúzgált (még vastag gyökeret nem fejlesztett) növények alkalmasak. Általában sültek mellé, salátába teszik.

Az 1980-as évek óta lehet kapni bébirépákat (amelyek meg vannak hámozva és egyforma méretű hengerekre vágva).

Pépesítve bébiételek készülnek belőle; víztelenítve chips, pehely, por; kockára vágva kandírozzák; vékonyan szeletelve olajban ki lehet sütni, mint a burgonyát.

A sárgarépa édes íze lehetővé teszi, hogy édességek is készüljenek belőle, mint sütemény, puding, gyümölcslekvár része. A sárgarépalé széles körben forgalmazott egészségvédő italként önmagában vagy mással keverve (pl. céklalével, narancslével).

Napi 15 gramm sárgarépa fogyasztása fedezi a napi szükségletet, ezért figyeljünk oda a túladagolásra, mert inkább gyerekeknél ellenreakciót válthat ki. Magas béta-karotin tartalma miatt a cigarettázók nem tolerálják, ugyanis nikotin jelenlétében a karotin fölösleg nehezen ürül ki a vérből.

A sárgarépában fel tud dúsulni a nitráttartalom, mely ásott, nitráttal szennyezett talajvízkutakból öntözött, illetve erősen trágyázott földön nevelt növényben figyelhető meg. A magas nitrát tartalmú répából készült bébiétel a csecsemők és kisgyermekek számára halálos kimenetelű mérgezést okozhat. A nyolc hónaposnál fiatalabb csecsemők szervezetében nem alakul ki a nitrát lebontó enzim, mely csak a gyermek három éves korára fejlődik ki teljesen. A nitrát a vérben a hemoglobinhoz kötődik, így az képtelenné válik az oxigénszállításra, ezáltal oxigén hiány lép fel a szervezetben, melynek hatására a kisbaba szája és bőre kékeslila színűvé válhat. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni!

A nyulak és lovak kedvenc eledele.

Termesztése Napos-félárnyékos helyen érzi jól magát. Februártól vethető a magja, öntözött területen júniusig a rövid tenyészidejű fajták. Homokos-vályogos talaj az ideális, köves talajban nem lesz egyenes a gyökér. Elterjedt termesztési mód az emelt ágyásos termesztés.

A piacra termelés gondos fajtaválasztást igényel, a különböző célokra különböző fajták alkalmasak. Friss piaci eladásra gyorsan növő, korán betakarítható fajtákat célszerű választani (ezek tenyészideje kb. 2-3 hónap); a feldolgozóipar számára a nagy szárazanyagtartalom értékes, ezek késő őszi betakarítást jelentenek.[18]

Betegségek, kártevők Kertészet/Tünethatározó/Sárgarépa betegsége, kártevők:

Sárgarépa fajták



Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Sárgarépa


A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgarépa témájú médiaállományokat.