Növények/T/Tarlórépa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3718 bájt

Növények

Tarlórépa

Tarlórépa
Vajrépa
Tarlórépa
Tarlórépa
(Brassica rapa var. rapa, Syn:Brassica rapa subsp. rapa var. majalis )
Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa, vajrépa, fehér répa, májusi répa

A tarlórépa egy, a káposztafélék családjába tartozó kétéves lágyszárú gyökérzöldség. Fő jellemzője a gyökérből és a gyökértőből képződő gumó. A formája lapos-gömb, vagy hosszú kúpos, a színe lehet fekete, szürke, fehér, vagy sárga, a gumó föld feletti felső része zöld vagy lila. A húsa fehér vagy sárgás.

A tarlórépa származási területe Kelet-Afganisztán, illetve Nyugat-Pakisztán lehet, de a Földközi-tenger vidéke is szóba jöhet. Az ókorban már elterjedt volt kis-Ázsiában. A rómaiak és a görögök már a kereszténység előtti időkben ismerték, szövegeik említik. A középkor- és reneszánsz gyógyfüves könyveiben is megtalálható. A régészeti bizonyítást bonyolítja, hogy nagyon hasonló a vad réparepce (Brassica rapa ssp. campestris) magja, amely szántóföldi gyomként nagyon elterjedt. Szintén régóta termesztik Indiában és Kínában.

A karórépához hasonlóan a burgonya elterjedése előtt fontos termény volt. Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették. A régi magyar szakácskönyvek "fehér répa" néven említik.

Az újkortól főként takarmányként jelentős és igazán gyakran csak éhínségek idején került az asztalra.

A 21. században a modern konyha az egészséges táplálkozásra való igény miatt újra felfedezte, ezért kulináris jelentősége ismét növekszik.

Zsenge levelei és fiatal gumója nyersen is fogyasztható. Fejlett gumója főzve, illetve savanyítva a legjobb. A tarlórépa elsősorban téli gyökérzöldségként használatos, de felhasználása állati takarmányként is jelentős. A tarlórépa magját művelési módtól függően 20-40 cm-es sortávolsággal vetjük 1,5-2 cm-es mélységbe. A növényeket 3-4 lombleveles korban 10-15 cm-re egyeljük. Kiválóan termeszthető kiemelt ágyban is.

A gumó gyorsan nő, így a tarlórépa alkalmas gabonafélék utáni másodvetésre. Egyes fajták már 50 nap után betakaríthatók, míg az áttelelőknek akár 100 napra is szükségük lehet.


Ápolása: egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor.
Szedése: szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki.
Tisztítjuk, 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük.
Tárolása fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Tarlórépa


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarlórépa témájú médiaállományokat.