Növények/R/Réti margitvirág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | R
A lap mérete: 3253 bájt

Növények

Réti margitvirág

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Réti margitvirág
Réti margitvirág
(Leucanthemum vulgare, Syn: )
Más neve(i): margaréta
A réti margitvirág az őszirózsafélék családjába, az őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj. Nemzetségének a típusfaja. Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordul elő, inváziós fajként Észak-Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri, a sós tengeri levegőt nem tolerálja.
A Leucanthemum nemzetség Eurázsiából származik. Molekuláris genetikai vizsgálata folyamatban van. Az eddigi Leucanthemum vulgare/Leucanthemum atratum gyűjtőfajok leírása valószínűleg változni fog, a poliploidizáció és a hibridképződés miatt rendszertanilag különösen nehezen kezelhető növények.
Kerti dísznövényként gyakran más Leucanthemum-fajokat, illetve hibrideket használnak: Leucanthemum maximum, Leucanthemum lacustre × maximum vagy Leucanthemum superbum.
Lágy szárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20–70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint protohemikriptofiton (H5). Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb. Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák. Termése zöldesszürke vagy világosszürke, 4 mm hosszú, 10 bordás kaszattermés, a bordák közt fekete gyantamirigyekkel. A magok (kb. 200 db fészkenként) a széllel és a terméseket elfogyasztó állatok ürülékével terjednek.

Hatóanyagai

Poliacetiléneket, flavonoidokat, cikliteket tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a népi gyógyászat belsőleg légúti megbetegedések vagy idegesség, külsőleg sebek kezelésére használja. A homeopátiában idegesség, álmatlanság ellen adják.

Felhasználása

Bimbója marinálva – a százszorszéphez hasonlóan – a kapribogyó pótlására is felhasználható.


Ellenjavallat: Fogyasztása nem javasolt, ugyanis a növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára! Kivonata a bőrfelülettel érintkezve erősen allergizál, valószínűleg poliacetilén-tartalma miatt.

Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Réti margitvirág


A Wikimédia Commons tartalmaz Réti margitvirág témájú médiaállományokat.