Ugrás a tartalomhoz

Növények/A/Amaránt

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
A lap mérete: 5279 bájt

Növények

Amaránt

Amaránt

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Amaránt]]

Szőrös disznóparéj
Bókoló disznóparéj
Amaránt
(Amaranthus, Syn: -)
Más neve(i): amaránt


A disznóparéj a szegfűvirágúak rendjébe tartozó disznóparéjfélék családjának névadó nemzetsége. A világ számos részén elterjedt. Körülbelül 100 faj tartozik ide. Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a celózia (Celosia) nemzetség fajaira. A legtöbb disznóparéj egyéves növény.
A növény tudományos neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).
A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:
- cigány disznóparéj (Amaránt graecizans var. sylvestris),
- zöld disznóparéj (Amaránt blitum ssp. ascendens)
Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.
Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.
Omega-3 zsírsavakban az egyik leggazdagabb növény. C-vitamin, E-vitamin, glutation, oxálsav, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonidok, szívglikozidok, glikozidok találhatóak benne.
Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak, és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.
Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).
Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).
Valamennyi növényi táplálékunk közül az amaránt vastartalma mind mennyiségileg, mind minőségileg kiemelkedő. Kalciumforrásként is tökéletes, hiszen kalciumtartalma meghaladja a tejét, illetve biológiai hasznosulás szempontjából a legjobb kalciumforrás. Rendszeres fogyasztása segít a csontritkulás megelőzésében, illetve magas rosttartalma miatt a székrekedés kezelésében is hatásos. Ezek mellett pedig nem tartalmaz glutént, így a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják.

Magyarországon honos fajok[szerkesztés]

Kertekben ültetett fajok[szerkesztés]

Rendszertani felosztása[szerkesztés]

A nemzetséget két fajsorra tagolják:

1. Amaranthotypus

E fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad.
Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor disznóparéj és bókoló disznóparéj) tartoznak.

2. Blitopsis

csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel.
Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Amaránt


A Wikimédia Commons tartalmaz Amaránt témájú médiaállományokat.