Növények/K/Kerti iszalag
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Kerti iszalag
- (Clematis x jackmanii, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kerti iszalag a boglárkafélék családjába tartozó cserje. A Clematis nemzetség képviselői általában az erdőszélek, a ritka árnyékű erdők vagy a bozótosok liánnövényei. Közülük a nálunk is őshonos erdei iszalag (Clematis vitalba) 10–12 m magasra, a mienknél enyhébb és kiegyenlítettebb klímából származó Clematis montana 6–8 m magasra, míg a Dél-Európai és Kelet-Ázsiai szülök keresztezéséből származó Clematis x jackmanii és a többi nagyvirágú hibrid nálunk legfeljebb 4 m-re kapaszkodik a periodikus visszafagyás vagy visszaszáradás miatt.
- Hibrid faj, az első idesorolt típust mintegy 100 éve állították elő a Clematis viticella és a Clematis lanuginosa keresztezésével. 3–4 m magasra kúszó cserje, egyszerű vagy hármas levelekkel. Virágai nagyok (8–14 cm átmérőjűek), 4-6 db széles, tányérszerűen szétterülő, sötétkékes-ibolyaszínű lepellevelekkel. A virágok az az évi hajtásokon júniustól októberig többé-kevésbé folyamatosan nyílnak. A nagyvirágú iszalagok közül ez a fajta a legrégibb, a legedzettebb. Ezért nálunk ez a legelterjedtebb.
- A 19. század közepétől kezdve Nyugat-Európában több kelet-ázsiai faj bekeresztezésével a nagyvirágú és szebbnél szebb fajták egész sorát állították elő. Ezeket néha ugyancsak a Clematis x jackmanii néven hozzák forgalomba, de mindig a fajtanév megjelölésével. Célszerűbb és elterjedtebb ezért inkább a nagyvirágú Clematis-hibridek elnevezés.
- A fajták skálája óriási, a hófehértől a rózsaszín és piros különböző árnyalatain keresztül egészen a mély sötétliláig terjed. Nagy részük nem új keletű és többnyire nyugat-európai szaporítóüzemekből hazánkba kerül, majd nálunk fokozatosan "kikopik" a szortimentből.
- A pusztulás gyakran egyes fajták fokozott talajigényére, a szárazsággal, a talaj nyári felhevülésével vagy téli átfagyásával szembeni érzékenységre vezethető vissza, de még gyakoribb az ún. klematisz hervadás okozta pusztulás. A kór leginkább a fiatal telepítéseket károsítja, a hajtások egyik napról a másikra hirtelen elfonnyadnak. Szerencsés esetben a bokor tőről újra kihajt, de gyakoribb a teljes pusztulás. A betegség oka részben az élettani legyengülés, de a közvetlen pusztulást általában a Coniothyrium clematidis-rectae talajlakó gomba idézi elő. Ellene a laza, levegős talajkeverékkel, a tő beárnyékolásával, illetve híg gombaölőszeres permetezéssel védekezhetünk a májusi időszakban.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Kerti iszalag
