Növények/P/Póréhagyma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | P
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4323 bájt

Növények

Póréhagyma

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]

Póréhagyma
(Allium porrum, Syn:)
Más neve(i): '
A póréhagyma, az emberiség egyik ősi kultúrnövénye. Ismert zöldségféle volt az ókori Egyiptomban, de a görögök és a rómaiak is előszeretettel fogyasztották. Napjainkban is népszerű kultúrnövény. Eredeti vadonélő formája mára csak elvétve található meg a mediterráneumban. Élettani hatása igen kedvező, magas az ásványi anyag tartalma, és számottevő mennyiségű vitamin található benne.
Évelő növény, de hazánkban csak a téli fajták képesek áttelelni. A póréhagyma magassága 40–60 cm. A levelek alsó része fehér színű, a gyökérzet felett hüvely szerűen egymást burkolva hengerszerű alakzatban fejlődnek. A levél folytatása zöld színű, a külső levélhüvelyek zölden csíkozottak, laposak, 2–3 cm szélesek, ellentétes oldalról sűrűn egymásra lapolódnak. A póréhagyma csak a második évtől hoz magszárat, amely 100–120 cm magas is lehet. A szár vastagsága egyenletes, tartása merev. Virága gömb alakú melynek átmérője elérheti a 8–12 cm-t, a virágernyők szára 4–6 cm-es. Szirmai aprók halvány rózsaszínűek vagy zöldes-fehérek, megtermékenyülést követően toktermést képeznek.
Sokan méltán említik a póréhagymát mint a francia konyha egyik elismert alapanyagát. Nem véletlen, hogy az európai póréhagyma termelésben az élen Franciaország áll, 10 millió tonna/év átlag termeléssel. Hajszálgyökérzetét leszámítva az egész növényt felhasználjuk táplálékkészítésben. Élettani hatásai kedvezőek hasonló módon a többi étkezési hagymafélékhez, viszont íze és szaga nem annyira intenzív mint például a vöröshagymáé. Felhasználását tekintve igen nagy változatosságot tapasztalhatunk. Egyaránt fogyasztjuk nyersen, főve, sütve vagy szárítva. Felhasználják díszítő elemnek, salátaként, levesekben vagy fűszernövényként, de mint önálló köret is megállja helyét. Magyarországon kevésbé elterjedt. Legfőbb fogyasztói Franciaország, Anglia, Kína, India, a skandináv országok.
Energiatartalma csekély, de jelentős vitamin és ásványi-anyag forrás. Nagyobb mennyiségben tartalmaz B6-vitamint, C-vitamint, K-vitamint és folsavat. Ásványi-anyag tartalmánál érdemes megemlíteni a vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot. Élettani szempontból fontos további tápanyagok a póréhagymában: cink, mangán, szelén. Nagyobb mennyiségben tartalmaz allicint, amely antibakteriális hatású kénvegyület. Glikémiás indexe (GI) közepes. Hasznos tápanyagtartalma mellett jótékony hatással bír, az emberi szervezet vízháztartására, koleszterinszintre és magas vérnyomásra.
Magvetéssel és palántázással egyaránt szaporítható növény. Talajként közepesen kötött, tápanyagban gazdag talaj a megfelelő. A magvetésre ideális a március hónap. A magok csírázása és a növény növekedése 5 °C felett indul meg. A növény optimális fejlődési hőmérséklete 19-22 °C. Vetését 2 cm mély árokban végezzük 25 cm sortávolsággal. A kikelt egyedek ritkítását fokozatosan végezzük. Fiatal növényeknél 5 cm kifejlett növényeknél 10–15 cm tőtávolság az optimális. Vetésnél / palántázásnál javasolt a növényeket egy 5–10 cm mély árokba helyezni, majd amikor a növények tenyészidejük feléhez érnek érdemes az árkot földel feltölteni, így megnövelhető a póréhagyma értékes fehér részének nagysága betakarításkor.
Alapvetően fény és folyadékidényes növény. Itthoni körülmények között a jó terméshozam nem valószínűsíthető öntözés nélkül, de augusztus-szeptember után már nem kell öntözni. Árnyékos helyen gyéren terem, egyedei kevéssé fejlődnek. A magszár képződéséhez szüksége van egy nyugalmi időszakra a növénynek, amely 1,5-2,5 hónapig tart 4-6 °C-on. A végső betakarítással akár a késő őszt is meg lehet várni.
Magyar Wikipédia: Póréhagyma

A Wikimédia Commons tartalmaz Póréhagyma témájú médiaállományokat.