Ugrás a tartalomhoz

Növények/A/Aranyeső

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
A lap mérete: 2259 bájt

Növények

Aranyeső


Aranyeső
Aranyeső
(Laburnum alpinum, | Laburnum anagyroides } fajok
Más neve(i): havasi aranyeső, Közönséges aranyeső


Az aranyeső a hüvelyesek rendjéhez, ezen belül a pillangósvirágúak családjához tartozó nemzetség. Magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta.
Két faj tartozik ide, a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik, amely gyakran meddő. Ez utóbbi leggyakoribb fatája a 'Vossii', virágzata az 50 cm-t is meghaladja.
Európa déli területein őshonosak, hazánkban teljesen fagytűrő, lombhullató cserje, Franciaországtól a Balkán-félszigetig. Egyes botanikusok ide sorolnak egy harmadik fajt, a Laburnum caramanicum-ot, de ezt a Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában élő növényt általában a zanótokhoz (Cytisus) közelebb álló Podocytisus nemzetségbe sorolják.
Általában 6–8 m magas cserje vagy kisebb fák, hármasan összetett levelekkel, hosszú lecsüngő sárga fürtvirágzatokkal, napos helyet kedvel, kissé meszes, szárazabb, de tápanyagban gazdag termöhelyen érzi jól magát. Terméseik hüvelytermések.
Az aranyeső fajok minden része mérgező, de különösen a termésük erősen mérgező alkaloidokat (citizin, spartein, lupalin) tartalmaz! Fő mérge a citizin, melynek hatása hányinger, hányás, hasmenés, égető érzés a torokban, szomjúság, verejtékezés.

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Aranyeső


A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyeső témájú médiaállományokat.