A vörös frangipáni, a meténgfélék (Apocynaceae) családjában a frangipáni (Plumeria) nemzetség egyik, dísznövényként talán legismertebb faja.
Eredeti élőhelye Közép-Amerika (Dél-Mexikótól Dél-Amerika északi partvidékéig) és a Karib-térség. A világ legtöbb trópusi, illetve meleg szubtrópusi éghajlatú térségébe betelepítették, egyebek közt Madeirára és a Hawaii-szigetekre is — olyannyira, hogy gyakorta hawaii rózsának nevezik.
Húsos ágú cserje vagy kisebb fa; kb. 6–8 m magasra nő meg. Teljesen egyenes, vaskos, szétterülő ágai meglehetősen zsúfoltak és könnyen törnek. A törés vagy a sérülés helyén fehér, erősen mérgező, tejszerű nedvet áraszt.
Bőrszerű levelei hosszúkásak, lándzsásak. A levelek erezete a levél középvonalában végigfutó, vastag főérre merőlegesen párhuzamos. Virágzata bog.
Lombhullató. Teljes magasságát 5–6 éves korára éri el.
Trópusi növény lévén már a 10 °C alatti hőmérsékletet is rosszul tűri.
A tápdús, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Gyors növekedéséhez teljes napsütésre van szükség. Lombkoronája sűrűbb lesz, ha a hajtások végeit rendszeresen visszavágják.
Dísznövénynek ültetik. Fagyérzékenysége miatt Magyarországon csak cserépben, ládában nevelhető. Illatos, fehér, illetve rózsaszín virágaiból fonják a hawaii lányok híres vendégváró virágfüzérét.