Ugrás a tartalomhoz

Növények/A/Aggófű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | A
A lap mérete: 2467 bájt

Növények

Aggófű

Senecio vulgaris
Aggófű


Aggófű
(Senecio, Syn: - )
Más neve(i): -


Az aggófű, a fészkesvirágzatúak rendjébe és az őszirózsafélék családjába tartozó nemzetség.
Majdnem 1500 faj tartozik ebbe a nemzetségbe, még azután is, hogy a közelmúltban számos faját más nemzetségbe sorolták át.
A latin senecio, vagy senex "agg" nevének magyar megfelelője. Másik elnevezése még a "vénfű". Neve onnan ered, hogy nagyon hamar elvirágzik, szürkésfehér bóbitát fejleszt, ez a termés ősz hajra hasonlít, majd a vacok kopaszon marad.
A nemzetség viszonylag fiatal, de az Antarktisz kivételével az egész Földön elterjedt; Magyarországon is számos faja él.
A rendkívül változatos családban egy- és kétnyári valamint évelő növények, lágy- és fásszárúak, sőt, vízi-, illetve kúszónövények is előfordulnak. Egyes fajok levél-, szár-, illetve gyökér-pozsgások.
Fészekvirágzatuk, csöves és nyelves virágokat is tartalmaz, a fészkek fürtökbe állnak össze. A virág többnyire teljesen sárga, de lehet vörös, bíbor, kék vagy fehér is.
Egyes fajai természetes biocideket (főleg alkaloidokat) termelnek, amelyek elriasztják, vagy akár el is pusztítják a fogyasztásukkal próbálkozó állatokat.
A növény egész föld feletti, virágzás kezdetén gyűjtött része szolgáltatja a drogot.


Tartalmaz:→ A drog 0,5% szenecionin- és szenecin-alkaloidát, rutint, C-vitamint stb. tartalmaz (a szenecionin májméreg).
Gyógyhatása(i): Alkaloidjaik közül többet a gyógyszeriparban hasznosítanak. Házi szerként erős hatása miatt csak külsőleg szabad használni: érzékeny, vérző foghús öblögetésére, valamint fájdalmas aranyeres bántalmak esetén ülőfürdőként vagy borogatásként.


Lásd még: |Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Aggófű
A Wikimédia Commons tartalmaz Aggófű témájú médiaállományokat.