„Növények/B/Benedekfű” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
[[Kép:Cnicus benedictus flor.jpg|thumb|]] |
[[Kép:Cnicus benedictus flor.jpg|thumb|]] |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }} |
||
{{latin| |
{{latin|Centaurea benedicta|Cnicus benedictus}} |
||
{{drog|Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.)| Cardui benedicti fructus}} |
{{drog|Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.)| Cardui benedicti fructus}} |
||
{{népies|áldott fű, áldott bogáncs, áldott bárcs, áldott haloványka, keserű bogáncs, pápafű.}} |
{{népies|áldott fű, áldott bogáncs, áldott bárcs, áldott haloványka, keserű bogáncs, pápafű.}} |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
{{Mérgező növények-trt}} |
{{Mérgező növények-trt}} |
||
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
{{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}} |
||
{{commonskat| |
{{commonskat|Centaurea benedicta|{{SUBPAGENAME}}}} |
A lap 2020. február 27., 17:52-kori változata
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Benedekfű
- (Centaurea benedicta, Syn: Cnicus benedictus)
- Drog Cardui benedicti herba (Ph. Hg. VII.),
- Más neve(i): áldott fű, áldott bogáncs, áldott bárcs, áldott haloványka, keserű bogáncs, pápafű.
A benedekfű a fészkesek családjába tartozó, étvágyjavító és az emésztést serkentő hatású gyógynövény, a Cnicus nemzetség egyetlen faja.
- A w:Földközi-tenger keleti medencéjéből terjedt el. w:Magyarországra (és egész Európába) a bencés szerzetesek hozták Itáliából, és sokáig a kolostorkertekben termesztették.
- Mediterrán vidékeken máig vadon élő, egyéves növény. Tenyészideje rövid: ha március-áprilisban vetjük, június-júliusban már virágzik is. Virágzása kezdetén aratják.
- A fél méter magas növény ötélű szárat hajt. A szár alul érdes és mirigyszőrök borítják. Hosszú, szeldelt levelei lándzsa alakúak és tüskések. Virágai sárgák.
Kaszattermése szappangyártásra alkalmas zsíros olajat is tartalmaz.
- Tartalmaz:→ w:Szeszkviterpén laktonokat (w:knicint, w:artemizifolint), w:lignánokat, nyálkát, w:cseranyagot, gyantát, w:nikotinsavat, w:szalonitenoidot, w:artemizifolint, kálium- és magnéziumsókat, nyomokban w:illóolajat tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): Gyógyászati célokra oldalhajtásait és felső 30–40 cm hosszú virágos, leveles részét szedik. Árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfényre érzékeny; azon hamar kifakul. 1 kilogramm szárítmányhoz 4 kilogramm nyers növény kell. - Jó emésztés- és étvágyjavító hatású szer. - Fokozza a gyomorsav elválasztását. A népi gyógyászatban epehajtóként, így sárgaság ellen is alkalmazzák. - Védi a májat. - Más, hasonló hatású drogokkal előnyösen kombinálható. - Különösen nőgyógyászati panaszokra (erős és rendszertelen menstruációs vérzés csillapítására) és idegkimerültség ellen ajánlott. Antibiotikus hatása is van. - Teában gyakran keverik citromfűvel. - Rendkívül keserű, ezt a likőriparban használják ki (gyomorkeserűk gyártásánál).
- Ellenjavallat: A XVI. században tévesen azt gondolták, hogy a pestis gyógyítására alkalmas.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Benedekfű