Növények/Sz/Szegfűbors

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz(Pimenta officinalis szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3168 bájt

Növények

Szegfűbors

AllspiceSeeds.jpg
Szegfűbors
(Pimenta officinalis, Syn: )
(Drog(ok):pimentea fructus, )
Más neve(i): amomummag, angol fűszer, jamaicai bors, piment.

Nyugat-Indiában, Jamaicában, illetve Közép-Amerikában honos, de Indiában is kiterjedten termesztik. A szegfűbors öt, a mirtuszfélék Pimenta nemzetségébe tartozó fafaj, illetve azok fűszerként használt termése. A borsot kereső Kolumbusz Kristóf fedezte fel a Karib-szigeteken, és haláláig nem jött rá tévedésére.

Első európai importját 1601-ben dokumentálták. "Pimientának" nevezte, mert ez a bors neve spanyolul, és számos nyelvben ezt a nevet vették át. Napjainkban néha az angolos "pimento" néven említik, ami számos félreértést szül, mert gyakran hívják így a pimiento paprikafajtát is.

Európában használata csak a XVI.-XVII. század fordulójától jellemző. A második világháború előtt sokkal több szegfűborsot termesztettek és használtak, mint napjainkban, de a háború alatt sok fát kivágtak, és ezeket csak részben pótolták. Közeli rokona a fürtős szegfűbors (Pimenta racemosa).


Tartalmaz
- illóolajat (körülbelül 4%), amely tartalmaz tannin, cineolt, eugenolt, fellandrént, kariofillént, zsíros olajat és gyantát. A magokból sajtolt olaj 70%-a eugenol: ez van a szegfűszegben, a fahéjban és a szerecsendióban is. Továbbá, szegfűbors gazdag C-, és B-vitaminokban, ásványi anyagok közül a szervezetünknek szükséges: kálium, nátrium, kalcium, foszfor, cink, vas, magnézium, szelén, réz, mangán is található benne.
Gyógyhatása(i): Teája gyomorgyengeség és felfúvódás megszüntetésére használható. Fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is ismert. A népi gyógyászatban borogatásokban az ízületi gyulladások enyhítésére használták; bár, mivel tannint tartalmaz, irritálhatja a bőrt, ha közvetlenül hozzáér.

A termést (Pimenta fructus), zölden szedik le, és addig szárítják, amíg a héja megbarnul, megráncosodik, és benne a magvak zörögni kezdenek. Az aszalt szegfűbors kemény, ráncos, bors-, illetve borsószem méretű; tetejét a négymetszetű kehely maradéka koronázza. Egy-egy fáról évenként mintegy 50 kg száraz szegfűbors nyerhető.

Íze a borséra emlékeztet, illatában mintegy a szegfűszegé, a szerecsendióé és a fahéjé keveredik. Ráncos héja sötét- vagy vörösesbarna, illata aromás, íze gyengén égető. Illóolajat, gyantát, zsíros olajat tartalmaz.

Erős aromája nagyon illékony, ezért jól zárható edényben kell tárolni.

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Szegfűbors


A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfűbors témájú médiaállományokat.