Növények/M/Mustármag

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6425 bájt

Növények

Mustármag

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Mustár
Mustármag
Mustár fűszer
Mustármag
(Sinapis alba, Syn:Brassica nigra, Brassica x juncea)
Más neve(i): fehér mustár ~ angol mustár, és francia mustár

A mustármag a mustárfajok magja. A mustármagból készül a mustár fűszer. Botanikailag a magjukért termesztett mustárfajok két növénynemzetségbe tartoznak, a Sinapis és a Brassica nemzetségekbe. Mindkét nemzetség a káposztafélék családjába tartozik.

A Sinapis nemzetségből a fehér mustárt (más néven angol mustárt) (Sinapis alba), a Brassica nemzetségből a fekete mustárt (más néven francia mustárt) (Brassica nigra) és a szareptai mustárt (Brassica x juncea) termesztik.
A mustármagok aprók (kb. 1 mm-esek), gömbölyűek, sárgák vagy világosbarnák; az ízük enyhén csípős. A magvak illóolajat, zsírolajat, fehérjét tartalmaznak. A fekete mustár magja kívül vörösesbarna színű, belül zöldessárga, apró és gömbölyű. A mustármag csípős ízét és kedvező étrendi hatását a benne felhalmozódó nitrogén- és kéntartalmú glikozidok, az ún. mustárglikozidok okozzák. Jellemző glikozidjai az allil-izotiocianátok (sinalbin – a fehér mustárban, sinigrin - a fekete mustárban).
A glikozidokat víz vagy nyál jelenlétében a mirozin enzim elbontja allil mustárolajokra és más vegyületekre, ezek okozzák a mustár csípős ízét, szagát. Az allil-mustárolaj-tartalom fajtól és fajtától függően változó, 0,5-1,7%. Tartalmaz még 0,2-1,0% illóolajat, 20-40% zsírosolajat, nyálkaanyagokat, erukasavat.
A mustármagot fűszerként használják. Az asztali mustár fűszer fontos alapanyaga: a megtört és olajtól mentes fehér és fekete mustármaghoz ecetet, borsot, szegfűszeget, tárkonyt, hagymát, sót és egyéb fűszereket adnak, ezért annak egyes fajtái csípősek, mások enyhék és vannak kifejezetten aromásak is (minden gyártónak megvan a saját, titkos receptje). Sajtolnak belőle mustárolajat is.


Gyógyhatása(i): A fehér mustár magját házi gyógyszerként, sokféle betegség (érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési problémák, felfúvódás, reuma stb.) kúrálására használják. - Jó a pattanásos, kiütéses bőrre, érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcsere-zavarok, epe- és májbántalmak emésztési panaszok, felfúvódás, reuma, isiász (idegbecsípődés) és bőrkiütések esetén is. - A magból naponta 3 x 1 – 1 csapott kávéskanállal, szétrágás nélkül kell lenyelni. - Egy – egy kúra 6-8 hétig tartson.
Gyógyhatása abban áll, hogy a szervezeten emésztetlenül átmenő magok emulziói kioldódnak.
A fekete mustárt lényegében csak a konzervipar és a gyógyszeripar használja. Nincs semmi köze a mustárgázhoz; utóbbit csak maró szaga miatt nevezik így.

Termesztése

A magok jól csíráznak, ezért szabad földbe helyre vetjük, palántázni teljesen fölösleges. Olyan területet válasszunk számára, ahol előző évben nem volt káposztaféle. Ezzel megakadályozhatjuk a közös betegségek elszaporodását. Ősszel a kálium- és a foszfortartalmú műtrágyák kiszórása után szántsuk vagy ássuk fel a területet. A talajmunkák után hagyjuk közepesen hantosán a talajt, hogy minél több téli csapadékot gyűjtsön össze. Kora tavasszal, mihelyt rá lehet menni a földre, azonnal egyengessük el és gereblyézzük simára a felszínt, hogy megakadályozzuk a nedvesség gyors elpárolgását. Hengerezéssel tömörítsük a magágyat.
A sorokat egymástól 30-40 cm-re húzzuk ki. Sekélyen vessük, a magok 0,5-1 cm mélyen kerüljenek a talajba. A kis barázdába a magokat egymástól 1-3 cm-re szórjuk ki, majd óvatosan takarjuk be és enyhén tömörítsük a magok köré a nedves talajt. Korai, március eleji vetése előnyösebb mind a hozam, mind a károsítok elleni védekezés szempontjából. Mint minden helyrevetett, a keresztesvirágúak családjába tartozó növény termesztésében, ennél is a kelés utáni szikleveles állapot a kritikus pont. Ilyenkor a földibolhák szinte teljesen tarrá rághatják. Korai vetéssel azonban ennek csökken a lehetősége. A korai vetés előnye az is, hogy ekkor általában bőven van nedvesség a talajban, ami segíti a gyors gyökérfejlődést, s a jól fejlett gyökérzet növeli a szárazságtűrést.
Kelés után az első lomblevelek kifejlődésekor ritkítsunk; a sorokon belül az egyes növények között 5-4 cm-t hagyjunk. Későbbi munkája a gyomtalanító és talajlazító kapálás.
A magok betakarítása júliusban esedékes. Sajnos, nem egyszerre virágzik, ezért a magérés is folyamatos. A becők kinyílása, a pergés miatt nem várhatjuk be valamennyi termés érését, hanem legalább két-háromszor szedjük. A beérett becős hajtásokat metszőollóval vágjuk le és szellős, száraz helyen szárítsuk. Nagyon fontos, hogy a magok csekély víztartalmúak legyenek, ellenkező esetben spontán csírázásnak indulhatnak.
A számtalan külföldi fajta mellett a hazai nemesítésű fajták az itteni éghajlat alatt megbízható hozamot adnak. 10 m2-en 0,5-2 kg magtermés érhető el a betakarítás módjától függően. Ha van türelmünk részletekben betakarítani és utó érlelni, megduplázható a hozama. A magok a csírázóképességüket 4 évig biztosan megtartják, de szabályozott, hideg körülmények között ez az idő kitolható; ezermagtömege 5-7 g.
Kórokozója alig van, esetleg lisztharmat fertőzheti. Ez nem mondható el a kártevőkről. A földibolhán kívül a repcefénybogár és a repcedarázs álhernyóinak megjelenésére szinte mindig számíthatunk.


Mustármag ellenjavallat|-}}

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mustármag

Magyar Wikipédia: Mustármag


A Wikimédia Commons tartalmaz Mustármag témájú médiaállományokat.