Kertészet/Tünethatározó/Lisztharmat

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6787 bájt

Kertészet

Lisztharmat

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Lisztharmat
Lisztharmat
(Több gombafaj, Syn:lásd alább )
Más neve(i): '

Lisztharmat az a fehér, lisztszerű bevonat, melyet az Erysiphe-családba tartozó gombák okoznak a növények főleg zöld levelein, hajtásvégeken. A levelek besodródnak, görbülnek, elszáradnak, lehullanak.

A Lisztharmat-gombák valamennyien külső paraziták, azaz miceliumuk csupán a megtámadott növények bőrén terjed és szaporodik el, nem szövi át sohasem azok belsejét, csupán a felhősejtekbe bocsát egyes szívókákat (haustoriumokat) a gazdanövény nedveinek szívására. A Lisztharmat gombáknak két fejlődési alakja van, a conidium és perithecium alakja.

1. A conidiumok rendesen színtelen, tojás alakú sejtek, melyek nagy számban fűződnek le tavasszal és nyáron a gazdanövény felületét belepő micéliumszálakból kiemelkedő tartókról, amelyek elválásuk után, ha az időjárás meleg és nedves, azonnal képesek csirázni s így a betegséget terjeszteni.
2. A peritheciumok rendesen csak ősszel jelennek meg a lisztes bevonaton, mint apró, szabad szemmel éppen csak hogy kivehető fekete tokok, melyek a Lisztharmat-gombák áttelelésére szolgálnak.

A peritheciumok belsejében különböző számú tömlőket, ezekben különböző számú tömlőspórákat találni, melyek a következő tavasszal megérnek, felrepesztik a perithecium tokját s így kiszabadulva, szintén csiráznak s megindítják újabb betegség fejlődését.

A Lisztharmat-gombáknak kb. 30 faja ismeretes Európában, melyek főleg a peritheciumokon található különböző alakú micelium-függelékek (appendiculák vagy suffulcrák) alakjai szerint, majd a peritheciumokban található tömlők és az ezekbe zárt tömlőspórák száma szerint vannak nemekbe foglalva. az Oidium nem alá pedig oly Lisztharmat-gombák tartoznak, amelyek fejlődésében csupán a conidium alak ismert. A Lisztharmat-gombák mind a kultur-, mind a vadon élő növényeken nagyon gyakoriak és többször igen nagy károkat okoznak. Némelyik faj (például a szőlőlisztharmat) (Uncinula spiralis), csak egy-egy gazdanövényre, másik pedig (például a lóherelisztharmat, (Erysiphe Martii) több különböző nemű, sőt családú növényen is károsít.

Lisztharmat-gombák[szerkesztés]

A lista nem teljes...
- Alma - (Podosphaera leucotricha),
- Árvácska - (Oidium Violae),
- Birs - (Podosphaera leucotricha),
- Cseresznye Meggy
- Dinnye
- Dió
- Dohány - (Golovinomyces cichoracearum),
- Köszméte, w:egres, - (Sphaerotheca mors uvae),
- Ribiszke, - (Sphaerotheca mors uvae),
- Fészkes- és keresztesvirágzatúak - (Erysiphe orontii),
- Gabonafélék (perjefélék) - (Erysiphe graminis),
- Gesztenye
- Gyertyán - (Oidium carpini),
- Juharfa - (Uncinula bicornis),
- Kajszi - (Podosphaera tridactyla var.tridactyla
- Körte - (Phyllactinia suffulta),
- Krizantém - (Oidium chrysanthemi ),
- Lóhere - (Erysiphe Martii)
- Málna - (Microsphaera rubi),
- Szeder - (Microsphaera rubi),
- Mandula
- Mogyoró - (Phyllactinia guttata),
- Napraforgó - (Golovinomyces cichoracearum),
- Naspolya - (Phyllactinia mali ),
- Fűzfa - (Uncinula adunca var.adunca),
- Nyárfa (Uncinula adunca var.adunca),
- Orgona - (Microsphaera syringae),
- Ördögcérna - (Microsphaera Lycii),
- Őszibarack - (Sphaerotheca pannosa var.persicae
- Paprika - (Leveillula taurica),
- Paradicsom - (Leveillula taurica), (Oidium neolycopersici),
- Pillangósok - (Erysiphe pisi var.pisi), (M. trifolii var.trifolii),
- Répa - (Erysiphe betae),
- Ribiszke
- Rózsa - (Sphaerotheca pannosa),
- Szamóca
- Szeder
- Szilva - (Podosphaera tridactyla var.tridactyla
- Szőlő - (Uncinula spiralis),
- Tölgy - (Erysiphe alphitoides),
- Uborka - (Sphaerotheca fuliginea),

Védekezés Amennyiben a fertőzési veszély indokolttá teszi, kén illetve szerves hatóanyagú lisztharmatölő szerekkel eredményesen megoldható. A készítményeket célszerű a terméskártevők ellen alkalmazott kezelésekkel kombinálva kijuttatni. A permetezési fordulók általában 10-14 naposak. Ha nagy a fertőzés, akkor a fordulókat sűríteni kell. Váltogassuk a hatóanyagokat, így elkerülhető a rezisztencia kialakulása. Célszerű két évenként teljes technológiát cserélni. Felszívódó szerrel csak erős fertőzés, vagy fertőzésveszély esetén permetezzünk. Normál időjárási körülmények között egy kontakt szereket túlsúlyba helyező technológia is megfelelő védelmet nyújthat. Két felszívódó permetezéssel történő forduló után iktassunk be egy kontakt kört, ha az idő és a gyümölcs érési állapota engedi.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9  
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztharmat témájú médiaállományokat.