Ugrás a tartalomhoz

Növények/F/Festőmályva

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | F
A lap mérete: 2484 bájt

Növények

Festőmályva

Festőmályva


Festőmályva
(Alcea rosea, Syn: Althaea rosea var. Atropurpurea, Althaea rosea var. nigra )
Drog Malvae arboreae flos,
Más neve(i): Fekete mályvarózsa, kerti mályvarózsa, mályvarózsa


A mályvarózsa a mályvavirágúak rendjébe, ezen belül a mályvafélék családjába tartozó növényfaj. A növény Kínából került Európába a 16. században.
Termesztett, évelő növény. Többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba is. Virágja májusban – júniusban nyílik.
Szára vastag, üreges, magassága elérheti a 2 métert is. Levelei kerek formájúak, hosszú nyelűek, a 15-30 centiméter átmérőt is elérhetik, emellett ráncosak, csipkés szélűek, szőrösek. Virágai a szár felső részén találhatóak néha csak egy, de akár három is lehet egymás mellett, 5-7 centiméter átmérőjűek, öt fekete-bíborszínű sziromlevéllel rendelkeznek, de más színű (bordó, rózsaszín, fehér stb.) változata is ismert.
Drogja a virág (Malvae arboreae flos), antocián festőanyagot, nyálkát, keményítőt, cseranyagot tartalmaz.
Virág forrázatát köhögés, rekedtség, illetve a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen, külsőleg pedig kelések, gyulladások borogatására használják.
Gyógyszerek, szörpök, likőrök gyártásánál festőszereként alkalmazzák.
Nem túl kötött, tápdús, meleg fekvésű talajon termeszthető.
Magját júliusban hideg ágyba vetik, később október vége felé a már kifejlett palántákat a végleges helyre ültetik 60×60 centiméteres távolságokban.


Lásd még: Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Festőmályva
A Wikimédia Commons tartalmaz Festőmályva témájú médiaállományokat.