Gyógynövény/Gyógyhatása/V/Vérehulló fecskefű
A Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
- (Chelidonium majus , Syn: -)
- Drog Chelidonii rhizoma et radix - Chelidonii herba, (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
- Más neve(i): vérehullató fecskefű, fecskefű, vereslőfű, aranyfű.
Honos Eurázsiában, Mediterráneum nagy részén is. Az egész országban gyomtársulásokban, útszéli árokpartokon, kertekben, városi járdák fal menti szegélyén igen közönséges, évelő lágyszárú. Áprilistól őszig virágzik, A herbát virágzó állapotban, a gyökérzetet késő ősszel vagy kora tavasszal gyűjtik. Előbbit gyakori forgatással szárítják (beszáradás 5-6:1), utóbbit szellős, fedett helyen (beszáradás 3-4:1).
- Tartalmaz:→ 0,1-1% alkaloid, a herbában 0,2-0,3%, a gyökérzetben 1-2%. Kb. 30 féle alkaloid jellemző, főként izokinolin-vázas benzofenantridinek: chelidonin, chelerytrin, sanguinarin, coptisin, berberin, protopin. Jellegezetes pyranon-dikarbonsava a chelidonsav. Még flavonoidok, szaponinok, a friss tejnedvben proteázok.
- Gyógyhatása(i): erős hatású drog, adagolása orvosi ellenőrzéssel szabályos. Cholagogum, spasmolyticum, enyhe analgeticum. A chelidonin antimitotikus, pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenysé-
gét, alvás- és érzészavarokat okoz. A nyers nedve proteolitikus, tehát a friss növényt megtörve, külsőleg rendszeresen használva szemölcsirtó.
- Ellenjavallat: Az egész növény mérgező.
Lásd még: A növényről Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
|
- Magyar Wikipédia: Vérehulló fecskefű