Növények/M/Martilapu

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
A lap mérete: 2071 bájt

Növények

Martilapu

Martilapu
Virág


Martilapu
(Tussilago farfara, Syn: -)
Drog Farfarae folium et flos,
Más neve(i): Farkastalpfű, kerek-lapu, körömfű, körömlapu, lókörmüfű, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, lóköröműfű, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu.


A martilapu, az őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek elsőrangú gyógynövénye.

Vízpartok, nedves rétek, árokpartok az élőhelyei. A laza, nedves, anyagos, meszes, kavicsos, törmelékes talajt kedveli. Elterjedt egész Európában, Ázsia mérsékelt éghajlatú területein és Észak-Afrikában. Szintén közönséges növény Észak- és Dél-Amerikában, ahova feltehetően a telepesek hurcolták be gyógynövényként Európából. A növény gyakran megtalálható zavart helyeken (hulladék lerakók, utak mentén). Egyes országokban invazív fajként tartják számon. Magyarországon elterjedt, gyakori növény.
Évelő növény. Minden száron vöröses pikkelyek, és egyetlen virág található, mely kinyílás előtt a föld felé hajlik. A tőlevelek szívesek, öblösen karéjosak a fonákukon molyhos, fehér színű szőrzettel. A termések barna színűek, rajtuk hosszú, selymes, ezüstös szálak találhatóak.


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyóygtea

Magyar Wikipédia: Martilapu


A Wikimédia Commons tartalmaz Martilapu témájú médiaállományokat.