A fehér fűz a fűzfafélék családjába tartozó fűz nemzetség legismertebb képviselője. Vesszői egészen a földig lehajolnak. Kora tavasszal megjelennek rajta a barkák, és csak azután a keskeny, világosbarna levelek. Lombhullató.
Közép- és Dél-Európában honos, de Észak-Amerikában is meghonosították. Kedveli a meleget és a párás levegőt.
20-25 méterre megnövő, terebélyes, csaknem mindig tőtől ágas fa. Levelei lándzsásak, a fonákuk rásimuló ezüstös selyemszőrös. Porzós barkái és termős füzérvirágzatai nem díszítenek.
Hazája Európa, Nyugat-Ázsia.
Parkokba főleg fajtáit ültetik:
Tartalmaz:→ '
Gyógyhatása(i): A fehér fűz kérgét láz és influenza esetén ajánlják elsősorban. Fejfájásra, fájdalomra és reumára mint fájdalomcsillapító szert használják. A virágzat jótékony hatású a méhösszehúzódásokra(wd) és az álmatlanságra. Külsőleg fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére alkalmazzák. Szalikozidtartalmának köszönhetően a fehér fűz kérge gyulladásgátló, reuma esetén fájdalom- és lázcsillapító hatású. Ugyanezen összetevő a felelős az enyhe fertőtlenítő és vérrögképződést gátló hatásáért is.
Felhasználjuk: A fehér fűz caerulea nevű változatából készülnek a világ legjobb minőségű krikettütői, ezért ezt a változatot krikettütő-fűznek is nevezik.