Növények/M/Mezei zsurló

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
A lap mérete: 4708 bájt

Növények

Mezei zsurló

Mezei zsurló
Mezei zsurló
Mezei zsurló
(Equisetum arvense, Syn: )
Más neve(i): zsurló, fentőfű
A mezei zsurló egy évelő növény, amelynek gyöktörzse van (rizóma), az északi féltekén honos. A Székelyföldön, Csík környékén fentőfűnek nevezik.
Gyöktörzse feketés, 2-3 méter hosszúságot is eléri, gömbölyded gumók fejlődhetnek ki rajta. Két hajtása van: generatív és vegetatív. A generatív hajtás tavasszal (március-április) jelenik meg, 15–30 cm hosszú, 3–5 mm vastag. Nem elágazó szárú, világos barnás-vöröses színű.
A szár tagolt, lándzsa alakú levelei harang alakú hüvelyekben 8-16-osával nőnek össze, hosszuk 2 cm. A hajtás csúcsán található a spóratermő kalász, melynek hossza 3 cm, átmérője 8 mm. A spóraérés után a generatív hajtás eltűnik, helyét átveszi a vegetatív hajtás (május-június). Ez 20–50 cm magas, fotoszintetizáló zöld hajtás, melynek nóduszaiból több barázdált ág bontakozik ki, körkörösen. A nóduszt apró, 5–12 mm hosszú pikkelyszerű levelek veszik körül. Az internódiumok bordázottak. A generatív hajtás spóratartójából kiszóródó spórákból megfelelő körülmények között telepes szerveződésű, fotoszintetizáló, sallangos női és lemezes hím előtelepek fejlődnek, melyek ivarszerveiben termelődnek az ivarsejtek. A petesejt megtermékenyülése után kezdődik az új ivartalan nemzedék fejlődése.
Begyűjtése májustól júliusig tart, szárát a talajtól 5–6 cm-re vágjuk le. A növény számos gyógyászatban felhasználható anyagot tartalmaz. Gazdag ásványi anyagokban – szilícium (10%), kálium és kalcium –, amelyek vízhajtó tulajdonságaiért felelősek.

Mezei zsurló spórafüzér

Gyógyhatása(i): A kötőszövetek, polipok és vérzések kezelésére használják.
Gyógyhatása(i): Gyógyteáit vese-, húgyhólyag-, emésztőrendszeri és prosztatabetegségek kezelésére alkalmazzák. Közismert vérzéscsillapító, orrvérzések kezelésére használják. Húgyúti fertőzéseknél, valamint ödémás lábaknál hatásos gyógyír. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál gargarizátuma hatékonyan segít. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz, ami az emberi szervezet számára létfontosságú elem. A népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták, de reuma és köszvény ellen is. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van, és segíti a sebgyógyulást.

Mezei zsurlótea

Csészénként 1 púpozott teáskanál mezei vagy erdei zsurlót 2,5 dl vízzel leforrázunk, 1-2 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Naponta 1-2 csészényit forrón kortyolgatunk el belőle.

Erősebb főzet

csészénként 2-3 púpozott teáskanál 2,5 dl forró vízzel leforrázunk, 1-2 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Tüdő-, méh-, aranyér-, gyomor- vagy orrvérzés esetén alkalmazzuk.

Gargarizáláshoz

Orbáncfűvel a mezei zsurlót keverve a mandula- és a szájnyálkahártya gyulladása, szájpenész, fogínyvérzés vagy -gyulladás, krónikus hörghurut esetén naponta többször használjuk.

Mezei zsurló ülőfürdő

Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. A vizeletet visszatartjuk, hogy végül erős nyomással kipréseljük magunkból. Ily módon legtöbbször a kövek is távoznak. Vesemedence-gyulladás és -gennyesedés esetén már egyetlen zsurló-ülőfürdő rendezheti az enyhébb eseteket. Ehhez, csak külső használatra igénybe vehetünk óriási zsurlót is, amelynek ujjnyi vastag szára van, és amely mocsaras réteken, meszes talajon terem. Ez azonnal segít.


Ellenjavallat: Egyes állatokra, főleg a lovakra, mérgező hatása van.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Mezei zsurló


A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei zsurló témájú médiaállományokat.