Ugrás a tartalomhoz

Növények/L/Lángvörös kasvirág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | L
A lap mérete: 4322 bájt

Növények

Lángvörös kasvirág

bíbor kasvirág
Halvány kasvirág
Keskenylevelű kasvirág
Lángvörös kasvirág
(Echinacea purpurea, Syn: )
Drog Echinaceae radix ,
Más neve(i): piros kasvirág vagy bíbor kasvirág, bíbor kúpvirág.

A lángvörös kasvirág a fészkesvirágzatúak rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék családjába tartozó faj.

Észak-Amerikában őshonos, ott az egyik legnépszerűbb gyógynövény, kiváltképp a indiánjai használták; a hódítók tőlük vették át. A száraz erdőket, füves pusztákat kedveli. A közép-nyugati prérin, például Texasban máig vadon nő. Európában a mérsékelt égöv alatt a 18. század óta termesztik dísz- és gyógynövényként.
A kasvirágok három gyógyászati célokra használt fajának halvány kasvirág (Echinacea pallida), Keskenylevelű kasvirág (Echinacea purpurea), és a bíborkasvirág (lángvörös kasvirág) egyike. Mindhárom faj hasonló gyógyhatással rendelkezik.
Gyöktörzses, lágy szárú, évelő növény. A kifejlett példány 1,2 m magasra, 0,5 méter szélesre is megnő. Szára hosszú, elágazó. Az ovális-lándzsás levelek az alapnál lekerekítettek, érdesek, szélük ép, ritkásan fogazott. Éghajlattól függően, késő május-kora július között kezd virágozni. Virágai kétivarúak, méhek és lepkék porozzák őket. A 2–4 cm hosszú, széles, kezdetben felálló, később lecsüngő, pirosas-rózsaszínű nyelves virágok, és a bíborszínű csöves virágok alkotják a fészekvirágzatot. A fészekpikkely hajlékony csúcsú, virágpora sárga színű. Termése kaszattermés.
A jó vízháztartású talajokat kedveli, a talaj pH-jára viszont kevéssé érzékeny. Ha meggyökerezett, jól tűri a szárazságot. A csigák fogyasztják.


Felhasználható része(i): Gyógyászati célokra a növény föld fölötti részét is gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a gyöktörzs tartalmazza.


Tartalmaz:→ Poliszacharidokat (arabinogalaktánok), kávésavszármazékokat (cikóriasav), alkamidokat, flavonoidokat, illoóolajokat, poliineket tartalmaz. Cikóriasav-tartalma 0,3–0,4%;

Alkilamidok, poliszacharidok, arabinogalaktán-tartalmának tulajdonítják az immunrendszert stabilizáló hatását; illóolajok: humulén, kariofillén, kariofillén-epoxid, radix – 0,2%, a virágzó hajtásban 0,1–0,6%.

Gyógyhatása(i): Az indiánok fertőző betegségek gyógyítására használták. - Kivonatát belsőleg főleg az immunműködés javítására használják. A nyelven bizsergő érzést okozhat, de ez nem veszélyes. - Fokozza a szervezet ellenálló képességét a vírusfertőzések és a gyulladások ellen. - A friss növényből nyert présnedvet (gyenge hőkezelés után) felső légúti megbetegedések megelőzésére adják. - A nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a nyálkahártya gyulladásának kezelésére összeállított kenőcsök egyik összetevője. - Külsőleg alkalmazva gyulladásgátló. - A homeopátiában lázzal járó fertőző betegségeket gyógyítanak vele. Az indiánok fertőző betegségek gyógyítására használták.
Ellenjavallat: Sugárkezeléssel párhuzamosan általában nem ajánlott, csak ha az orvos is hozzájárul. - Hosszas használata alacsony vérnyomást, lázat, hányingert, hányást, nehéz légzést, ritkán gyomor- és bélbántalmakat, májgyulladást és bőrelváltozásokat okozhat. - Anafilaxiás reakció is előfordulhat. - Kölcsönhatásba léphet a májra káros gyógyszerekkel, egyes rákellenes gyógyszerekkel, szintetikus hormonokkal.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Lángvörös kasvirág


A Wikimédia Commons tartalmaz Lángvörös kasvirág témájú médiaállományokat.