Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/F/Festőbuzér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1425 bájt

Növények gyógyhatása

Festőbuzér

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Festőbuzér
Festőbuzér
(Rubia tinctorum, Syn: -)
Drog Rubiae radix,
Más neve(i): -

Honos K- és DK-Európában, Közép- és Ny-Ázsiában. Évelő lágyszárú, 0,5-0,8 m magas. Régen festőnövényként termesztették, ma már elvadulva is ritka. Szükség esetén termeszthető.

Tartalmaz:→ 2-3,5% di- és trioxiantrakinon-glikozidok (alizarin, ruberythrinsav, pseudopurpurin, ribiadin, galiosin, munjistin, purpuroxanthin), cukrok, cserzőanyag, szerves savak, pektin, klorogénsav, iridoid-lakton asperulosid
Gyógyhatása(i): húgyúti és vesebetegségekben, különösen kőképződés esetén (gyógyszerek formájában), továbbá diureticum arthritisben, tonicum. Homeopathia.


Felhasználjuk: Régen kozmetikai festék volt.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea Tanácsok

Magyar Wikipédia: Festőbuzér


A Wikimédia Commons tartalmaz Festőbuzér témájú médiaállományokat.