Ugrás a tartalomhoz

Gyógynövény/Gyógyhatása/F/Feketegyökér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1819 bájt

Növények gyógyhatása

Feketegyökér

LatinGyógynövényGyógynövények listájaGyógynövények hatóanyagaiGyógynövények gyűjtéseGyógynövény‐gyógyszer interakciókGyógynövények Interakciós hatásaiGyógynövények felhasználásaGyógynövények adagolásaNövények gyógyhatásaGyógygombákTerápiákBetegségekGyógyteákIllóolajokZsíros olajokMihez-mitTanácsok


Feketegyökér
Feketegyökér
(Scorzonera hispanica , Syn: -)
Drog Scorzonerae radix,
Más neve(i): téli spárga, édesgyökér, spanyol pozdor, viperafű.

Honos Európában, Kaukázusban, Szibériában. Áttelelő lágyszárú, 0,4-1,3 m magas. A Dunántúlon szórványosan megtalálható meszes talajú sziklagyepekben, sztyeppréteken. Termeszthető, mint különleges zöldségnövény.


Tartalmaz:→ coniferin glikozid, trigonellin, kolin, aminok, kaucsuk, cukor, inulin, taraxaszterol, lactucerol, lactucin, de cukortartalma kb. 12%, C-vitamin 6 mg, B1-, B2-vitamint nikotinsavat, és ásványi sókat is bőven tartalmaz.
Gyógyhatása(i): hurutos tüdőbetegség, meghűlés esetén izzadást kiváltó (diaphoreticum), a vizelet keletkezését és kiürítését fokozó (diureticum), frissen zöldség, szárítva kávépótszer. Mivel kalóriaszegény, cukorbetegek és túlsúlyos emberek is nyugodtan beilleszthetik étrendjükbe.


Felhasználjuk:Elkészítését tekintve szinte minden megtehető vele, ami a spárgával is – azaz párolható, főzhető, süthető és karamellizálható is.
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea

Magyar Wikipédia: Feketegyökér


A Wikimédia Commons tartalmaz Feketegyökér témájú médiaállományokat.