Növények/Növények gyógyhatása/F/Feketecsalán

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 1417 bájt

Növények gyógyhatása

Feketecsalán

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Feketecsalán


Feketecsalán
(Perilla frutescens , Syn: Perilla ocimoides)
(Drog(ok): |Perillae oleum | Perillae herba, folium | {{{3}}} | | | )
Más neve(i): -

Honos Kínában, K-Ázsiában, Indiában, Indokínában. Sokfelé (pl. USA-ban, Európában) termesztik. Nálunk díszfajtáit kertekben vagy parkokban szegélynek vetik, magról jól szaporodik. Egyéves lágyszárú.


Tartalmaz:→ magban 35-45% zsíros olaj, illóolaj (70%-a b-dehidroperillaketon, továbbá egomaketon, matsutakealkohol), herbában 0,02-0,03 illóolaj (mono- és szeszkviterpének)
Gyógyhatása(i): kivont és tisztított olajat élelmiszer- és festékiparban, népgyógyászatban levél emolliens, herba sedativum, spasmolyticum, diaphoreticum.


Felhasználjuk:'
Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Mit-mihez Gyógytea Tanácsok

Magyar Wikipédia: Feketecsalán


A Wikimédia Commons tartalmaz Feketecsalán témájú médiaállományokat.