Ugrás a tartalomhoz

Növények/R/Rózsás meténg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4311 bájt

Növények

Rózsás meténg

Rózsás meténg
Fitoplazma-fertőzés tünetei
Rózsás meténg
(Catharanthus roseus, Syn: - )
Drog Vincae roseae herba,
Más neve(i): rózsameténg


A rózsás meténg a meténgfélék családjába tartozó növényfaj. Linné még a meténg nemzetségbe sorolta, a modern rendszerleírások szerint azonban annak testvércsoportjába, a Catharanthus-ba tartozik.
Madagaszkáron őshonos, ahol elsősorban az irtásos-égetéses földművelés miatt csökkent a termőterülete, veszélyeztetett faj. A világ más részein azonban széles körben termesztik, sok szubtrópusi és trópusi területen meg is honosodott.
Örökzöld félcserje vagy lágy szárú növény, legfeljebb 1 méter magasra nő meg. A fényes zöld, szőrtelen levelek rövid, 1-1,8 cm-es levélnyélen, párosával átellenesen erednek.
Alakjuk a tojásdadtól a hosszúkás, téglalap alakúig terjed, hosszuk 2,5–9 cm, szélességük 1-3,5 cm. A levelek középső ere világosabb zöld. A virágok színe a fehértől a sötétrózsaszínig terjed, közepük sötétebb vörös. Az alapjuknál 2,5–3 cm hosszúságú pártacsővé összeforrt szirmok 2–5 cm-es, ötszirmű pártát alkotnak. A termés 2–4 cm hosszú, 3 mm széles tüszőtermés.
Az indolalkaloid harman-származékok: dimer vinblastin (vincaleucoblatin), dimer vincristin (leucocristin), utóbbi drogban 0,0003%, továbbá catharanthin, vindolin.
A rózsás meténget régóta termesztik gyógy- és dísznövényként. A hagyományos kínai orvoslásban kivonatát számos betegség, köztük a cukorbetegség, a malária és a Hodgkin-kór gyógyítására használják. A növényből kivont vinkrisztin és vinblasztin kemoterápiákban alkalmazott szer. Márk Gergely sikerrel nemesítette.
A rózsás meténg hagyományos, gyógyító célú használata ellenére a nyugati gyógyszercégek által a C. roseus alapú gyógyszerekre kompenzáció nélkül benyújtott szabadalmak a biokalózkodás gyanúját vetítik ezekre a cégekre.
Fogyasztása veszélyes is lehet.[4] Hallucinogén, emiatt Louisianában kizárólag dísznövényként ültethető.
Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.
Dísznövényként kedvelt tulajdonsága, hogy jól viseli a szárazságot és a tápanyagszegény talajt. Népszerű szubtrópusi kertekben, ahol a hőmérséklet nem esik 5-7 °C alá, mérsékelt égöv alatt pedig meleg évszaki virágágyásokban. Hosszú ideig virágzik, trópusi körülmények között egész évben, meleg mérsékelt égöv alatt tavasztól késő őszig. A napos helyeket, jó vízelvezetésű talajt kedveli.
Számos termesztett fajtája van, egyeseket virágszín (fehér, mályva-, barackszín, skarlátvörös, narancsvörös), másokat a mérsékelt égövi hűvös jobb tűrése érdekében szelektáltak. Az ismertebb fajták közé tartozik az 'Albus' (fehér virágok), 'Grape Cooler' (rózsaszín; hidegtűrő), az Ocellatus Group (különböző színek) és a 'Peppermint Cooler' (fehér, vörös középpel; hidegtűrő)
A C. roseus-t a növénykórtanban a fitoplazma-fertőzés kutatásában gazdanövényként használják fel. Ennek az az oka, hogy a fitoplazmák többségével könnyű megfertőzni, és könnyen felismerhető tüneteket produkál, mint a fillódia (a virág elzöldülése, ellevelesedése) vagy a jelentősen redukált levélméret.


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Rózsás meténg
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás meténg témájú médiaállományokat.