Növények/N/Nehézszagú boróka
- (Juniperus sabina , Syn: )
- Drog Sabinae herba,
- Más neve(i): Bécsi rozmaring, boldogasszony ága, cziprusfenyő, fás- vagy kerticziprus, kerti boróka, lócziprus, szagos boróka,
- A nehézszagú boróka, a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Honos Közép- és D-Európában, a Balkánon, É- és Közép-Ázsiában. Hegyvidéki, heverő cserje, dísznek is ültetik.
- Alacsony, szélesen elterülő, kúszó cserje, néha bokorfa. Többnyire 1–1,5 m, maximum 4 m magas.
- Vörösesbarna kérge vékony lemezekben leválik. Sűrűn növő ágai vízszintesek. A talajon kúszó szakaszuk legyökerezik, a végük felhajlik, esetenként vissza is kunkorodik.
- Tűlevelei ritkák; mindössze 1 mm-es, fényes- vagy hamvaszöld pikkelylevelei átellenesen állnak. A megdörzsölt hajtás nehéz, aromás szagú (innen a magyar neve), mérgező.
- Borsónyi (5–10 mm-es), gömbölyű vagy hengeres tobozbogyói a viaszos bevonattól hamvas kékesfeketék.
- Mészkedvelő – a karsztfennsíkok jellegzetes pionír faja, de enyhén savanyú talajon is megél.
- Szárazságtűrő, teljesen télálló. A fagyot, a forró nyarakat, a talaj- és légszennyezést egyaránt jól tűri.
Hatóanyag
- 3-5% illóolaj (fő komponens a sabinil-acetát és a sabinen, ezeken kívül kb. 20 mono- és szeszkviterpén), cserzőanyag, viasz, diterpén-lakton savinin, lignan podophyllotoxin
- Gyógyhatása(i): külsőleg bőrgyógyászatban, népi orvoslásban diaphoreticum, anthelminticum, köszvény és reuma kezelésére.
- Állatorvoslásban, és a homeopátiában is használják.
- Kertekben dísznövénynek ültetik – főleg gyepekbe és sziklakertekbe. A „Szűzanya fájaként” hagyományosan a kolostorkertek dísze volt. Kiváló talajtakaró, lejtők beültetésére ideális.
- Tobozbogyói ősszel vagy tavasszal érnek.
- A metszést jól tűri, a nyírás helyét gyorsan benövi.
- Magyar Wikipédia: Nehézszagú boróka
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
