Más neve(i): gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő.
A mocsári gólyahír a boglárkafélék családjába sorolt gólyahír nemzetségének egyetlen, Magyarországon is honos faja. Európában, így Magyarországon is mindenfelé előfordul, bár nem túl gyakori. Észak-Amerika és Ázsia területein is megtalálható.
15–60 centiméter magas lágyszárú. Gyökérzete sűrű, bojtos. Rövid, sokfejű gyöktörzséből fejlődik ki az eleinte elfekvő, majd felemelkedő, ritkábban felálló, csöves szára, ami a tövénél többnyire pirosas színezetű, kopasz, a felső részén elágazó.
Egyszerű, illetve enyhén karéjos, sötétzöld levelei fényesek, bőrneműek, kopaszak; vese alakúak, kerekdedek, szélük csipkés vagy hegyes fogas (néha ép), válluk szíves; a száron szórtan állnak: a tőlevelek nyele hosszú, az alsó szárleveleké rövid, a felső szárlevelek ülnek.
5 (ritkán 7) tagú virágai 3–5 centiméter átmérőjűek, de élénksárga, sötétsárga színük miatt ennél nagyobbnak tűnnek. Az egyébként alul zöldes árnyalatú sárga „szirmok” mégsem sziromlevelek – azok ugyanis hiányoznak a virágából –, hanem a szirmok szerepét átvett, 12–18 milliméter hosszúra megnőtt csészelevelek; vagyis a mocsári gólyahír virágtakarója egykörű. A virágon belül számos porzó és termő fejlődik.
Termése összetett: a terméscsoport résztermései a csillag alakban (sugarasan) elrendeződő 5–8 tüszőtermés, bennük a magvak két sorban ülnek. A magtokok karom alakúak.
Számos alfaja, illetve változata ismert – ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól.
Nyirkos területeken: mocsarakban, lápréteken, zsombékosokban, fűz- és égerligetekben, nedves, magas talajvíz-állású réteken, patakpartokon él – a Kárpát-medencében mintegy 1000 méter tengerszint feletti magasságig.
Évelő növény, a téli időszak átvészelésében gyöktörzse segíti. Márciustól május végéig virágzik, esetenként később is virít. Gyakran tömegesen fordul elő, így virágzásakor sárgába borul élőhelye. Virágait sok rovar kedveli, mert azok a bőséges virágporon kívül nektárt is kínálnak, pedig hiányoznak a más növényeknél gyakorta mézfejtőket tartalmazó szirmok: a mocsári gólyahír nektárját a magház választja ki.
Felhasználása
Telt virágú változatát Nyugat-Európában kerti évelőnek és vágott virágnak is termesztik. Kertben a nyirkos, 0–20 centiméter magas vízállású helyre érdemes telepíteni. Miután elvirágzott, levelei is díszítő hatásúak.
Mérgező növény. Minden része - különösen virágzáskor - jervint (egy nikotinhoz hasonló alkaloidát), anemonint (szívműködést befolyásoló anyagot), anemonolt, helleborint (irritatív glikozidot), szaponint tartalmaz. Íze keserű, kaparóan csípős. Mérgező hatását szárítással sem veszti el. Ha a háziállatok megeszik tüneteik a következők: felfúvódás, bűzös, fekete hasmenés, piros vizelet, támolygó járás. A szarvasmarhák és tehenek teje kesernyéssé, csípőssé válik tőle
Lásd még: Gyógyhatása
