Növények/N/Nadragulya
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Latin Növények listája Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Gyógynövényekről - Ábécé szerinti tartalomjegyzék
|
Nadragulya
- (Atropa belladonna, Syn: bella-donna)
- Más neve(i): maszlagos nadragulya (bella-donna), álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.
- A nadragulya hazánkban leginkább a bükkös vágásterületeken jelenik meg, cserje nagyságú, de lágyszárú évelő. A mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye. Nemzetségének a típusfaja.
- A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.
- Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.
- Atropintartalma miatt a növény kivonata pupillatágító hatású, ezért a középkorban – főleg az olasz – nők előszeretettel alkalmazták „szépítőszerként” a növény forrázatát szemcseppként alkalmazva.[1] A Magyar néprajzi lexikon szerint a „szépasszony”: a magyar népi hitvilág hol jó-, hol rosszindulatú, természetfeletti lénye, aki a boszorkány, illetve a tündér bizonyos vonásaival egyaránt rendelkezik. Eufemisztikus (szépítő) nevet visel. Magyarán a szépasszony füvének/boszorkányfűnek lehetne fordítani (a szépasszony mint boszorkány nemcsak Magyarországon, hanem európai kultúrkörben is elterjedt kifejezés volt). A szemészetben ma is alkalmaznak atropintartalmú szemcseppeket pupillatágításra bizonyos vizsgálatokhoz.
- A nadragulya 50–100 centiméter magas, gazdagon elágazó szárú, évelő növény. Tojás alakú, ép szélű, nyélre futó levelei körülbelül 15 centiméter hosszúak. A virágok egyesével fejlődnek a levélhónaljakban, harang alakú, 2–3,5 centiméteres pártájuk kívül barnás ibolyaszínű, belül sárgászöld. A termés fényes fekete bogyó.
- A maszlagos nadragulya nyirkos lomb- és elegyes erdők lakója. A virágzási ideje június-augusztus között van. Bogyói erősen mérgezők, gyermekeknél 3-4 darab elfogyasztása halálos lehet.
Lásd még: Nadragulya
- Magyar Wikipédia: Nadragulya
{{commonskat|Atropa belladonna|Nadragulya