Ugrás a tartalomhoz

Növények/G/Guarana

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2249 bájt

Növények

Guarana

Guarana
(Paullinia cupana, Syn: )
Más neve(i): -


A guarana a kétszikűek osztályába, a szappanfavirágúak rendjébe, a szappanfafélék családjába tartozó faj.
Dél-Amerikában honos gyógynövény, ahol az őslakos indiánok évszázadok óta fogyasztják.
Piros toktermésében 1-3 mag található. A mag nagy részét a sziklevél teszi ki. A termés feldolgozása során a szikleveleket pörkölik, finomra aprítják, vízzel összepréselik és szárítják. A mag porából keményítő hozzáadásával 100-500 g-os rudakat készítenek. Az így készített guaranát, vagyis gvarána pasztát galenusi készítmények formájában alkalmazzák.
A koffeintartalom 2,5-8%-ot is elérheti. Ennek köszönhetően javítja a testi és szellemi teljesítőképességet.
A Brazília erdeiben élő fás lián magvai. Megemlítendő, hogy a koffein a doppingszerek listáján is szerepel.

Használat

A magokat hagyják bepenészedni, megőrlik, cassava liszttel összekeverik tésztává és henger alakban megszárítják. A használatkor fél evőkanálnyit lekaparnak a hengerről, egy csésze vízben feloldják mézzel és megisszák.

Hatóanyagok

Koffein 5% (a kávé 2,5 szerese).

Hatás

Stimuláns (élénkítő).
Ellenjavallat: A növény alkalmazása veszélytelen, de nagy (100 mg-ot meghaladó) adagban, egyénenként változóan, a koffein mellékhatásaként szapora szívverést, gyomorfájást, hányingert, fejfájást, idegességet, álmatlanságot, remegést okozhat. Túladagolása fokozza a spontán vetélés és a koraszülés veszélyét.


Lásd még: Guarana

Magyar Wikipédia: Guarana


A Wikimédia Commons tartalmaz Guarana témájú médiaállományokat.