Növények/D/Disznóparéj

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | D
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4641 bájt

Növények

Disznóparéj

Amaranthus viridis Plant TorreLaMata.jpg

A disznóparéj vagy amaránt (Amaranthus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe tartozó disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjának névadó nemzetsége. A világ számos részén elterjedt. Körülbelül 100 faj tartozik ide. Ezek a fajok sok szempontból hasonlítanak a celózia (Celosia) nemzetség fajaira. A legtöbb disznóparéj egyéves növény.

A növény tudományos neve a görög amarantos (Αμάρανθος vagy Αμάραντος) szóból származik, melyek jelentése: ami sose hervad, vagy a nem hervadó (virág).
A legtöbb faj Amerikában honos; zömmel a 18. században hurcolták be őket Európába, ahol őshonosnak mindössze két alfaj, illetve változat tekinthető:
  • cigány disznóparéj (A. graecizans var. sylvestris),
  • zöld disznóparéj (A. blitum ssp. ascendens)
Virágai sokféle színárnyalatúak lehetnek. A Magyarországon élő fajták legkönnyebben nővirágjaik alaktani jegyei alapján különböztethetők meg.
Mivel a szél porozza be őket és gyakran kereszteződnek, az egyes fajok nagyon változékonyak, nehéz őket megkülönböztetni.
Omega-3 zsírsavakban a leggazdagabb növény. C-vitamin, E-vitamin, glutation, oxálsav, alkaloidák, zsírsavak, kumarinok, flavonidok, szívglikozidok, glikozidok vannak benne.

Felhasználása

Sok faját gyomnövénynek tekintik, mások azonban értékes zöldség-, gabona- vagy dísznövények.

Gabonanövény, gyógyhatás

Számos faját a magok miatt termesztik, főleg Ázsiában és Amerikában. Fontos tápláléknövénye volt az inkáknak és az Andokban ma kiwicha néven említik. A régi aztékok is ismerték, ők huautli-nak nevezték a növényt. Más mexikói bennszülött népek rituális italokat és táplálékokat készítettek belőle.
Sokan a mai napig megpirítják az amaránt magokat pattogatott kukoricához hasonlóan és mézzel vagy melasszal keverik; ezt a keveréket alegría-nak nevezik (spanyolul „vidámságot” jelent).
Az amarántmag teljes értékű fehérjét és növényi rostokat tartalmaz, ásványi anyagokban gazdag (vas, magnézium, réz és mangán).

Fontosabb fajok Magyarországon honos fajok

  • Fehér disznóparéj (A. albus)
  • Labodás disznóparéj (A. blitoides)
  • Zöld disznóparéj (A. blitum)
  • Bouchon-disznóparéj (A. bouchoni)
  • Karcsú disznóparéj (A. chlorostachys)
  • Bodros disznóparéj (A. crispus)
  • Vöröslő disznóparéj (A. deflexus)
  • Cigány disznóparéj (A. graecizans)
  • Terpedt disznóparéj (A. patulus)
  • Szőrös disznóparéj (A. retroflexus)

Kertekben ültetett fajok

  • Bókoló disznóparéj v. bárányfarok (A. caudatus)
  • Bíbor disznóparéj (A. cruentus)
  • Piros disznóparéj (A. hypochondriacus)

A nemzetséget két fajsorra tagolják:

1. Amaranthotypus: e fajok virágzata hosszús, tömött, szártetőző álfüzér. A virágok öttagúak, az egymagvú termés tokja általában jellegzetesen leváló kupakkal nyílik (kivéve a Bouchon-disznóparéjt, amelynek toktermése zárva marad. Ebbe a szekcióba vetési és ruderális gyomok (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj, Bouchon-disznóparéj), valamint kivadulásra hajlamos dísznövények (bíbor disznóparéj és bókoló disznóparéj) tartoznak.
2. Blitopsis csaknem minden, ide tartozó faj virágzata rövid, a levél hónaljában növő csomó. E virágok háromtagúak, a fajok egy részének termése nem nyílik fel. Az ide tartozó fajok (labodás disznóparéj, fehér disznóparéj, bodros disznóparéj, cigány disznóparéj, vöröslő disznóparéj és zöld disznóparéj) szántóföldi és ruderális gyomtársulásokban fordulnak elő.
A nyári gyomok, mint a disznóparéj, a libatop, tömegesen kelnek ki a nyár közepétől, virágzásukkor allergiát okozhatnak.

Képek[szerkesztés]


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Disznóparéj témájú médiaállományokat.