Növények/K/Közönséges nyírfa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K(Növények/Nyírfa szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3212 bájt

Növények

Közönséges nyírfa

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


Közönséges nyírfa
Betulae folium 126034.jpg
Közönséges nyírfa
(Betula pendula, Syn:Betula alba, Betula verrucosa )
(Drog(ok):Betulae folium, )
Más neve(i): Közönséges nyírfa, bibircses nyír, nyír, nyírfa, májfa


A közönséges nyír vagy bibircses nyír a nyírfafélék családjába tartozó, természetes körülmények között leginkább a tajga éghajlati öv alatt honos fafaj.

Gyorsan növő, egylaki fa. Idős korában ágai lecsüngők. Kérge jellegzetesen fehér alapon fekete tarka. :Fája puha, általában csoportosan és gyorsan növő fajta. Hidegebb éghajlaton egyenletesebben növekszik, melegebb helyeken lazább szövetű, és jobban károsítják a kártevők és kórokozók. A nyírfa levelei szórt állásúak, ékvállúak, rombusz alakúak, kétszeresen fűrészes szélűek, viaszmirigyek vannak rajtuk. Virágai április-májusban nyílnak, a porzósok a murvalevél hónaljában három virágú állernyőt alkotnak, a termős virágok barkák, a rövid hajtások csúcsán nőnek. Termései szárnyas makkok.
Gyakori növény. Erdőszéleken, lombos erdőkben, elhagyott területeken, mocsarakban él. Majdnem egész Európában, Szibériában és Kis-Ázsiában elterjedt.
Faanyaga a keményfák közé számít, mechanikai tulajdonságai a tölgyhöz hasonlóak, de annál kevésbé tartós. Könnyen ég, szép hamut ad. Általában szaunák fűtésére ezt a fát használják. Kérgét papírpótlóként, tetőfedésre, kenuépítésre is használták.[4] Nagy éhínség idején emberek is fogyasztották. Erről ír például a híres finn író, Mika Waltari Mikael c. regényének legelején. Több díszfaként árult, nemesített fajtája van, pl. „Dalecarlica”, „Bíbor”, „Youngii”.


Gyógyhatása(i): A levelet június-július folyamán gyűjtik. A levél flavonoidokat (kvercetin glikozidokat), nyomokban illóolajat (szeszkviterpén peroxidokat, triterpén származékokat), káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. A nyírfalevél teája kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen. A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét vizelethajtásra használták. Hajszesz is készül a felhasználásával.
Közönséges nyírfa ellenjavallat: A nyírfa pollenje igen agresszív. Rendkívül sok pollent termel, ezért az erre érzékenyeknek nagyon javasolt elkerülni. Március elejétől május közepéig okozhat panaszokat.

Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Közönséges nyírfa


A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges nyírfa témájú médiaállományokat.