Ugrás a tartalomhoz

Növények/Nagy ezerjófű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3381 bájt

Növények

Nagy ezerjófű

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Nagy ezerjófű
A virág közelebbről
Fotózta Vadassy Rita
Nagy ezerjófű
(Dictamnus albus, Syn: -)
Más neve(i): boszorkányfű, erősfű, kőrislevelű-ezerjófű, ditamos, ezerjófű, kőrisezerjófű, kőrisfalevelűfű, szarvasfű, szarvasgyökér.
A nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű a ruták rendjébe és a rutafélék családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője. A generikus név feltételezhetően a Kréta szigetén található Dikté-hegy nevéből eredhet.
Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában honos. Száraz, napos tölgyesek, bükkösök, bokorerdők, gyepes tisztások, sztyepplejtők dísze. Magyarországon védett növény, de helyenként (például a Pilisben) tömeges is lehet. Ezen kívül a Cserhátban ésa Keszthelyi-fennsíkon, a Bükk-vidéken fordul elő, valamint a Mátrában és a Tihanyi-félszigeten a Szarkádi-erdőben is megtalálhatóak állományai.
Lágyszárú, évelő, gyöktörzses növény. 40–120 centiméteresre nő meg. Ovális vagy lándzsás levelei áttetszően pontozott, finoman fűrészes szélűek, páratlanul szárnyaltak, 5-11 levélkéből állnak, az összetett levél a kőrisfa levelére emlékeztet. A leveleken olajtartók helyezkednek el, melyekben illóolajok találhatók. Május-júniusban virágzik. Végálló fürtvirágzatában a halványlilától fehérig terjedő, sötéten csíkozott sziromlevelek hossza 20–25 milliméter, a 4 felső szirom felálló, a többi lecsüngő. A porzók 3 centiméter hosszúak, ívesen lehajlók, majd felemelkedők. A virágzat és a termés erős citrusillatú, sűrű, ragadós, vöröses színű mirigyszőrökkel borított, a fototoxikus reakciót kiváltó furokumarinok miatt ezek érintése hólyagos bőrkiütést is okozhat. A termés tüszőszerű, öt hasábú tok, a magok 4 mm-esek.


Tartalmaz:→ Furokinolin-alkaloidokat (diktamnin, szimmianin, fagarin), furokumarinokat (xantotoxin, auraptén), limonoideket, flavonoidokat, kellemes vanília és citrusillatú, ám gyúlékony illóolajokat tartalmaz – ez utóbbi tulajdonsága egyeseket arra indított, hogy azonosítsa a növényt a bibliai „égő csipkebokorral”.
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászat egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.
Nagyezerjófű virága
Termés és terméskezdemény
Fiatal hajtások a tavalyi elszáradt szárak között

Lásd még: Nagy ezerjófű

Magyar Wikipédia: Nagy ezerjófű



A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy ezerjófű témájú médiaállományokat.