Kertészet/Tünethatározó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 11153 bájt

Kertészet

Tünethatározó

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



Tünethatározó
A kertek gyümölcsfáinak és zöldségféléinek növekedését, gyümölcsérlelését sokféle kártevő veszélyeztetheti. Közülük a legtöbb kárt a gombák és a rovarok okozzák. Általában közvetlenül a termést támadják meg, de károsíthatják a növény más részeit is. Ezzel terméscsökkenést okoznak. Az ellenük való védekezés szaktudást igényel.
A növényeink megbetegedésének oka lehet: a rossz termőhely, a nem megfelelő klíma, a rossz trágyázás, a szárazság, a pangóvíz,

Nem fertőző betegségek[szerkesztés]


Növények kártevői‎[szerkesztés]

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

Gombabetegségek[szerkesztés]

Fitoplazmás betegségek[szerkesztés]

Fitoftorás betegségek[szerkesztés]

Peronoszpórafélék[szerkesztés]

Vírusos betegségek[szerkesztés]

Gyomnövények[szerkesztés]

Kártevők[szerkesztés]

Bogarak[szerkesztés]

Lepkefélék[szerkesztés]

Kétszárnyúak[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tünethatározó témájú médiaállományokat.

Hártyásszárnyúak[szerkesztés]

12-40 mm. Palearktikus faj. Késő tavasztól októberig repül. Lárvája fenyőkben (Pinus, Picea, Larix, Abies), ritkán lombfákban Nyárfa, Kőris, (Populus, Fraxinus), általában 3 év alatt fejlodik ki. A tojásrakó nőstény egy Amylostereum areolatum nevű gombát injektál a fába, mely a fát korhasztja, ezzel optimális táplálékforrást biztosítva a lárváknak. Ezek kezdetben a felszínhez közel rágnak, később fúrnak mélyebbre. Jelenlétükre a fatörzsön gyakran gyantafolyás utal. Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken találkozhatunk vele.

Atkák[szerkesztés]

Csigák[szerkesztés]

Emlősök[szerkesztés]

Kártevők és betegség elleni védekezés[szerkesztés]


Gyümölcsök

  1. Alma
  2. Birs
  3. Cseresznye és meggy
  4. Datojaszilva
  5. Dió
  6. Dinnye
  7. Egres
  8. Gesztenye
  9. Kajszi
  10. Kiwi
  11. Körte
  12. Málna,Szeder
  13. Mandula
  14. Mogyoró
  15. Naspolya
  16. Őszibarack
  17. Ribiszke
  18. Szamóca
  19. Szeder
  20. Szilva
  21. Szőlő

Zöldségfélék

  1. Bab (lóbab)
  2. Borsó (szója, csicseriborsó)
  3. Burgonya
  4. Cirok
  5. Dohány
  6. Gabonafélék (perjefélék) -
  7. Hagymafélék (Vöröshagyma, Fokhagyma)
  8. Káposzta (Karalábé, Karfiol)
  9. Kender
  10. Komló
  11. Köles
  12. Kukorica
  13. Len
  14. Mák
  15. Napraforgó
  16. Paprika (Padlizsán)
  17. Paradicsom
  18. Petrezselyem (Paszternák)
  19. Répa
  20. Repce
  21. Retek
  22. Saláta
  23. Sárgarépa
  24. Sóska, Spenót
  25. Tök
  26. Uborka
  27. Zeller

Dísznvények

  1. Árvácska
  2. Boróka
  3. Ciklámen
  4. Duglászfenyő
  5. Erdeifenyő
  6. Ezüstfenyő
  7. Feketefenyő
  8. Fűzfa
  9. Gerbera
  10. Gyertyán
  11. Hamisciprus
  12. Juhar
  13. Juharfa
  14. Kardvirág
  15. Krizantém
  16. Leander
  17. Lóhere
  18. Lucfenyő
  19. Muskátli
  20. Nyárfa
  21. Orgona
  22. Ördögcérna
  23. Rózsa
  24. Szegfű
  25. Tölgy
  26. Tuja
  27. Tulipán
  28. Vörösfenyő


Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9