Ugrás a tartalomhoz

Növények/M/Mosódiófa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 5991 bájt

Kertészet

Mosódiófa


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Mosódiófa]]

Mosódiófa
(Sapindus mukorossi, | Caesalpinia sappan } fajok
Más neve(i): szappanfa


A mosódiófa (Sapindus mukorossi) a szappanfafélék családjába tartozik. Szubtrópusi növény, Délkelet-Ázsiában terem. A fa 2,5-3 centiméter átmérőjű diótermését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén már évszázadok óta használják mosásra.
Délkelet-Ázsia, India, Nepál, Pakisztán és Indonézia területén előszeretettel termesztik és használják. A mosódiófának több alfaja létezik, például a Sapindus Trifoliatus, a Sapindus Indicus és a Sapindus Mucorossi. Két előbbi Dél-Indiában elterjedt, míg a Sapindus Mucorossi főként Észak-Indiában, Nepálban és a Himalája vidékén. A Sapindus Trifoliatus és Sapindus Indicus termése kisebb, vékonyabb héjú és ebből adódóan alacsonyabb (8-9%-os) szaponin tartalmú mosódiót terem, míg a Sapindus Mucorossi nagyobb, vastagabb héjú diótermést hoz, amelynek szaponin tartalma is magasabb, (kb. 13-14%). Ebből kifolyólag utóbbi mosási hatásfoka is sokkal jobb.
A Sapindus Mucorossi 200-1500 méteres tengerszint feletti magasságban él, átlagosan évi 150–200 cm³/m² csapadékkal ellátott területeken. Lombkoronájában az ágak egyenesen és srégen nőnek. A fa a 25 méteres magasságot, valamint a 70-90 éves életkort is elérheti.
Törzse 3-5 méter kerületű. A fiatal növény törzse puha és szürke színű, az idősebb példányoké pedig sötétszürke és kemény. A levelek keskenyek, körülbelül 20 cm hosszúak. A fa az első diótermést 8-10 éves kor elérése után hozza meg, amely a lombkoronában fürtökben (10-15 diópár) az ágak végén található. Nyáron, júniusig virágzik, virágai fehér színűek, kétivarúak. Ezután július-augusztusban jelenik meg a diótermés, amely október és a következő év márciusa között válik éretté. (A különböző tengerszint feletti magasságokban eltérő időben.) Az érett diótermés kemény, kerek és sárgás-világosbarna színű. A mosódiófa lúgos, tápanyagokban szegény talajon is nő, nem lombhullató, ezért alkalmas a talajerozió és az elsivatagodás megelőzésére.
  • Mosódiófa vagy Növények/Sz/Szappanfa Caesalpinia sappan. Délkelet-Ázsiában és a maláj szigetvilágban őshonos. A fát textíliák színezésére is használják. A sérült kéreg piros színű folyadékot bocsát ki. Nagyon magas a tanin tartalma. Koreában végzett kísérlet szerint nagyon nagy antivirális hatással rendelkezik.[1].[2]
A mosódióban található hatóanyag a szaponin, mely körülbelül 13-14%-os koncentrációban található meg a dió héjában. Ezt a héjat kell a mosandó ruhák közé helyezni. A szaponin vízzel érintkezve kioldódik a mosódióból, ezért a víz mérsékelten habzani kezd. Úgy hat, mint a szappan. Jelentős tisztítóerővel rendelkezik, jól oldja a hétköznapi szennyeződéseket, emellett a kellemetlen szagokat is kiveszi. Nem roncsolja a textíliák anyagát. Megbízhatóan működik 30-tól 95 C fokos mosási hőmérsékletig.
Környezetbarát, 100%-ban lebomló anyag. Allergiások és a különféle bőrbetegségekben (ekcéma, neurodermitis) szenvedők is használhatják, mert nem okoz bőrirritációt. Nem tartalmaz foszfátokat és egyéb szintetikus anyagokat.
A mosódiófa termését az érést követően rövid időn belül összegyűjtik, majd kiszárítják és egyesével kimagozzák. A száradás következtében a diószemek veszítenek eredeti súlyukból. (A száraz mosódióhéj súlya csak mintegy 16%-a az összegyűjtött diótermésének.) Szortírozás után a teljesen száraz mosódióhéjat a világpiacon értékesítik.
Egy adag ruha mosásához 4-8 fél dióhéj szükséges, melyek 3-4 alkalommal is felhasználhatók, ezért nagyon gazdaságos mosószernek számít. A diókat vászonzsákban a mosógépben a ruhák közé kell tenni. Jó zsíroldó hatásfokkal rendelkezik, ezért képes eltávolítani a hétköznapi szennyeződéseket (ételfoltok, enyhébb zsírfoltok, stb.). Nem roncsolja a textíliákat és kiveszi a kellemetlen szagokat is. A fehér ruhák mosásakor érdemes fehérítőszert adagolni mellé. Komolyabb foltok esetében mindeképpen folttisztítószer használata ajánlott. Lúgossá teszi, tehát lágyítja a vizet, így a ruhák puhábbak is lesznek, lúgossága miatt azonban a 100%-os gyapjú és a hernyóselyem anyagú ruhadarabok mosásához nem ajánlott.
Egyéb felhasználási területei. Indiában a mosódió magját előszeretettel használják fel szent rituálékhoz, és védő hatást tulajdonítanak neki. Az elhullott magokból pedig láncot fűznek, amely szerencsét hoz. Az indiai, illetve a tibeti gyógyászatban régóta használják különböző betegségek, mint például a migrén és az epilepszia kezelésére is.[1]
A mosódióból készülhet főzet, koncentrátum, vagy őrlemény. Ezeket manapság egyre sokoldalúbban hasznosítják háztartási biotisztítószerek (pl. felmosószer, mosogatószer, WC tisztító) és biokozmetikumok (pl. sampon, tusfürdő) alapanyagaként. A folyékony mosódió szintén praktikus és környezetbarát mosószernek számít. A mosódióhéj Magyarországon bioboltokban kapható. A mosódióból készített főzet használható akár háziállat bundájának mosására, vagy szobanövények levéltetveinek eltávolítására.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Mosódiófa

A Wikimédia Commons tartalmaz Mosódiófa témájú médiaállományokat.
  1. [1]
  2. [2]