Kertészet/Tünethatározó/A vírusos betegségekről

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2562 bájt

Kártevők

A vírusos betegségekről

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


Növényt megbetegítő viroidok[szerkesztés]

A viroid köpenyfehérje nélküli, kis molekulájú, kör alakú, 1 fonalú fertőző ribonukleinsav (RNS).
A viroidok csak növényeken ismertek. Az első viroidot 1967-ben Diener és Raymer írta le, azóta már egyre több ismert.
A viroidok mérete az RNS-t felépítő nukleotidok számától függ. A legkisebbekben 240–250, a legnagyobbakban 360–370 nukleotid található. Méretük: kb. 100 nm.
A viroid elnevezésének elve a vírusnevezéktant követi, csak a vírus szót viroid szóval helyettesítik (pl. Chrysanthemum stunt viroid, hop latent viroid). Nevüket betűszóval rövidítik, a viroid szót pedig Vd-vel jelölik (pl. Chrysanthemum stunt viroid. röv.: CSVd).
A viroidokat viroidcsoportokba sorolják, jelenleg kettő ismert.
Átvitelük főként vegetatív szaporítással, valamint mechanikailag, maggal és levéltetvekkel lehetséges.
A védekezés lehetőségei a vírusok elleni védekezéssel egyezőek.
A viroidok főleg kertészeti növényeken (alma, őszibarack, szőlő, burgonya, paradicsom, komló, krizantém, továbbá pálma, avokádó, citrom) fordulnak elő. Magyarországon a paradicsomon a potato spindle tuber viroid (PSTVd) előfordulása ismert.
A klorotikus, klorotikus-nekrotikus gyümölcsfoltosság-vírus a csonthéjasokat, míg a himlővírus a kajszit, őszibarackot és a szilvát támadja meg.
A leggyakoribb azonban a sárga mozaikvírus és a fertőző leromlásvírus, amelyek a szőlőt támadjak meg.
A fertőzött növényeket nem lehet növényvédő szerekkel meggyógyítani, ezért a megelőzésre, a fertőzött részek, vagy növények azonnali eltávolítására és megsemmisítésére (elégetés) kell nagy gondot fordítani.

Tünetei[szerkesztés]

A fertőzött növény fajtájától, fajától függően, egy részüknél jól látható tüneteket lehet megfigyelni: gyűrűs foltosság, gyümölcsfoltosság, kitöredezés, levélrész barnulás, mozaik foltosság, szalagosodás, rövid szártagúság.
Más részüknél viszont tünetmentes, lappangó állapotban, vagy csak időnként észlelhető tüneteket mutatva él a növényben.
Közös tulajdonságuk, hogy a növény fejlődése lelassul, vagy leáll, terméspusztulás, vagy a növény teljes pusztulása is bekövetkezhet.



Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz A vírusos betegségekről témájú médiaállományokat.