Kertészet/Tünethatározó/A vírusos betegségekről

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5753 bájt

Növények

A vírusos betegségekről

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők



A vírusos betegségekről[szerkesztés]

Növényt megbetegítő viroidok

A viroid köpenyfehérje nélküli, kis molekulájú, kör alakú, 1 fonalú fertőző ribonukleinsav (RNS).
A viroidok csak növényeken ismertek. Az első viroidot 1967-ben Diener és Raymer írta le, azóta már több mint 20 ismert.
A viroidok mérete az RNS-t felépítő nukleotidok számától függ. A legkisebbekben 240–250, a legnagyobbakban 360–370 nukleotid található. Méretük: kb. 100 nm.
A viroid elnevezésének elve a vírusnevezéktant követi, csak a vírus szót viroid szóval helyettesítik (pl. Chrysanthemum stunt viroid, hop latent viroid). Nevüket betűszóval rövidítik, a viroid szót pedig Vd-vel jelölik (pl. Chrysanthemum stunt viroid. röv.: CSVd).
A viroidokat viroidcsoportokba sorolják, jelenleg kettő ismert.
Átvitelük főként vegetatív szaporítással, valamint mechanikailag, maggal és levéltetvekkel lehetséges.
A védekezés lehetőségei a vírusok elleni védekezéssel egyezőek.
A viroidok főleg kertészeti növényeken (alma, őszibarack, szőlő, burgonya, paradicsom, komló, krizantém, továbbá pálma, avokádó, citrom) fordulnak elő. Magyarországon a paradicsomon a potato spindle tuber viroid (PSTVd) előfordulása ismert.
A klorotikus, klorotikus-nekrotikus gyümölcsfoltosság-vírus a csonthéjasokat, míg a himlővírus a kajszit, őszibarackot és a szilvát támadja meg.
A leggyakoribb azonban a sárga mozaikvírus és a fertőző leromlásvírus, amelyek a szőlőt támadjak meg.
A fertőzött növényeket nem lehet növényvédő szerekkel meggyógyítani, ezért a megelőzésre, a fertőzött részek, vagy növények azonnali eltávolítására és megsemmisítésére (elégetés) kell nagy gondot fordítani.

Tünetei[szerkesztés]

A fertőzött növény fajtájától, fajától függően, egy részüknél jól látható tüneteket lehet megfigyelni: gyűrűs foltosság, gyümölcsfoltosság, kitöredezés, levélrész barnulás, mozaik foltosság, szalagosodás, rövid szártagúság.
Más részüknél viszont tünetmentes, lappangó állapotban, vagy csak időnként észlelhető tüneteket mutatva él a növényben.
Közös tulajdonságuk, hogy a növény fejlődése lelassul, vagy leáll, terméspusztulás, vagy a növény teljes pusztulása is bekövetkezhet.


A vírusok elleni védekezés[szerkesztés]

A vírusokkal mint fertőző betegségekkel szembeni védekezés két csoportba osztható: 1.) megelőzés (profilaxis) és 2.) gyógyítás (terápia).

Vírusmentes szaporítóanyag előállítás, beszerzése, és ültetése, a vírus terjesztő rovarok levéltetvek, kabócák, és az atkák elleni védekezés. Valamint a felfedezett fertőző gócok (beteg növények), megsemmisítése.
A növényvírusokkal szembeni preventív eljárások közül a rezisztenciára nemesítésnek (rezisztens fajták előállításának), a vírusmentes szaporítóanyagok használatának, a fertőzési források (gyomnövények), a vírusátvitelben szerepet játszó vektorok elpusztításának és a karantén rendszabályok betartásának a legnagyobb a jelentősége.
Újabban eredményeket értek el a gyenge vagy gyengített vírustörzsek preimmunizálásával kapcsolatban. A keresztvédettség (cross protection) jelenség néven ismertté vált biológiai védekezés lényege az, hogy egy vírus gyenge, enyhe megbetegedést okozó törzse védelmet nyújt ugyanazon vírus súlyos betegséget előidéző törzsének fertőzésével szemben, és ez utóbbi vírus szaporodása is jelentősen csökken.
A biotechnológiai módszerek közül figyelmet érdemel a köpenyfehérjegénnel, a szatellit RNS-sel, az értelmetlen (antiszensz) nukleinsavval és a defektív interferáló molekulákkal kialakított indukált rezisztencia.
A biotechnológiai módszerek alkalmazását a növényvírusok ellen azok az elmúlt években történt biológiai, biokémiai és molekuláris biológiai felfedezések tették lehetővé, amelyekkel ismertté vált az egyes szervezetek működését ellenőrző gének megismerése és megváltoztatása.
A génsebészeti, ill. a génátültetési módszerek felhasználásával forradalmi változások következtek be a mezőgazdaságban és a növényvédelemben. Egyes vélemények szerint 1–2 évtized múlva a világ élelmezésében szerepet játszó 29 fő tápnövény 80%-a genetikailag módosított, azaz transzgénikus növény lesz.
A terápiai eljárások közül főképpen a hőterápiának és a regenerációs terápiának (merisztéma kultúra) van jelentősége. A növényvírusok – és általában a vírusok – elleni kemoterápiát (vírusellenes anyagok) igen nagy mértékben hátráltatja az a tény, hogy a vírusoknak nincs önálló anyagcseréjük, ezért az in vivo végzett kemoterápikumok nemcsak a kórokozót, hanem a gazdasejtet is károsítják.
Ennek ellenére egyes vírusellenes szerek (pl. Ribavirin, Tiazofurin, Pyrazofurin) tápoldatba adásával sikerült egyes vírusok (pl. burgonya X-vírus (potato X potexvirus), burgonya S-vírus (potato S carlavirus)) szaporodását merisztéma kultúrában gátolni, vagy megszüntetni.
Újabban metil-benzimidazol-2il-karbamát tartalmú gombaölő szerekkel is (pl. Benlate, Bartstin) sikerült mérsékelni egyes növényvírusok tünettani hatását.

Védekezés

Nyíl.gif Lásd még: Vírusos betegségek


Növények
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Tünethatározó
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Madarak
Emlősök
Növényvédő szerek
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Teendők a kertben
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények