Növények/Ö/Ösztörűs veronika
Megjelenés
(Veronica chamaedrys szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Ösztörűs veronika
- (Veronica chamaedrys, Syn: Veronica montana)
- Más neve(i): ösztörüs veronika, fattyúveronika, cserszigoráll, ördögcsíptefű
- Az ösztörűs veronika az ajakosvirágúak rendjébe és az útifűfélék családjába tartozó lágy szárú növényfaj. A nemzetségbe mintegy 250 faj tartozik, amelyek közül a legismertebb az orvosi veronika (Veronica officinalis).
- A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával. Évelő, zavarástűrő, inkább mészkedvelő faj. Április-májusban virágzik. 5–15 cm-esre nő meg.
- Gyökérzete a talaj felső rétegében kúszik. Felálló szárának két átellenes oldalán egy-egy keskeny szőrcsík húzódik, néha körös-körül szőrös.
- Átellenesen álló, szőrös vagy kopasz levelei elliptikusak vagy oválisak, rövid nyelűek vagy ülők. Legfeljebb 35 mm hosszúak, csúcsuk tompa, szélük durva, előreirányuló fogas.
- Zigomorf virágai kétivarúak. Önmeddő. Négy zöld színű, kétoldali csészelevele keskeny, elliptikus, 2–6 mm hosszú, mirigyes-pelyhes. A négy középkék, de fehéres szélű sziromlevél elliptikus vagy kerekded, 4–6 mm hosszú, erei sötétebbek. A virágban 2 porzólevél és 2 termőlevélből kialakuló felső állású magház van. Rovarok porozzák. A virágokból a levelek hónaljában hosszú kocsányú, sok virágú, laza fürtvirágzat (levélhónaljfürt) fejlődik.
- Termései sokmagvú, két kopáccsal felnyíló, lapos, háromszögletű toktermések, amiket a hangyák terjesztenek. A hosszú bibeszál a termés teljes megéréséig rajta marad.
- Egész Európában, de főleg a földrész nyugati felén elterjedt, réteken, tisztásokon, ritkás erdőkben, cserjésekben, út mentén, erdők szegélyén növő közönséges, olykor tömeges faj. Gyakori kerti gyom. Leginkább a száraz vagy mérsékelten nedves, tápanyagokban és bázisokban gazdag, semleges kémhatású, humuszos, közepesen mély rétegű vályogtalajokon található.
- Tartalmaz:→ polifenol-származékok, diterpének, aukubin, flavonoidok, tanninok, furanoneoclenodanol, a májra megterhelőek lehetnek.
- Gyógyhatása(i): Kelet-Európában a népi gyógyászatban elhízás kezelésére, vértisztításra, valamikor köhögés, asztma ellen is felhasználták, tea formájában fogyasztva. Külsőleg bőrbetegségekre, viszketés ellen is adták. A szokásos gyógymód hánytatás vagy gyomormosás (30, illetve 60 percen belül), N-acetil-cisztein adása, tüneti kezelés.
- Ellenjavallat: Túlzott fogyasztása mérgezést okozhat. Tünetei: fáradékonyság, sárgás bőr, sárgás szemfehérje, émelygés, felső hasi, vagy gyomor feletti (epigastrialis), a jobb bordaív alatt nyomásra fájdalom, a vizelet sötét elszíneződése.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Ösztörűs veronika