Ugrás a tartalomhoz

Növények/Ö/Ösztörűs veronika

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3620 bájt

Növények

Ösztörűs veronika

Ösztörűs veronika
Ösztörűs veronika
Ösztörűs veronika
(Veronica chamaedrys, Syn: Veronica montana)
Más neve(i): ösztörüs veronika, fattyúveronika, cserszigoráll, ördögcsíptefű


Az ösztörűs veronika az ajakosvirágúak rendjébe és az útifűfélék családjába tartozó lágy szárú növényfaj. A nemzetségbe mintegy 250 faj tartozik, amelyek közül a legismertebb az orvosi veronika (Veronica officinalis).
A fajok többsége holarktikus; csak néhány él a déli mérsékelt égövben, illetve a trópusok hegyvidékein. Magyarországon mintegy 32 veronikafaj honos, és sok keverékfaj él, amelyek közül több könnyen összetéveszthető az orvosi veronikával. Évelő, zavarástűrő, inkább mészkedvelő faj. Április-májusban virágzik. 5–15 cm-esre nő meg.
Gyökérzete a talaj felső rétegében kúszik. Felálló szárának két átellenes oldalán egy-egy keskeny szőrcsík húzódik, néha körös-körül szőrös.
Átellenesen álló, szőrös vagy kopasz levelei elliptikusak vagy oválisak, rövid nyelűek vagy ülők. Legfeljebb 35 mm hosszúak, csúcsuk tompa, szélük durva, előreirányuló fogas.
Zigomorf virágai kétivarúak. Önmeddő. Négy zöld színű, kétoldali csészelevele keskeny, elliptikus, 2–6 mm hosszú, mirigyes-pelyhes. A négy középkék, de fehéres szélű sziromlevél elliptikus vagy kerekded, 4–6 mm hosszú, erei sötétebbek. A virágban 2 porzólevél és 2 termőlevélből kialakuló felső állású magház van. Rovarok porozzák. A virágokból a levelek hónaljában hosszú kocsányú, sok virágú, laza fürtvirágzat (levélhónaljfürt) fejlődik.
Termései sokmagvú, két kopáccsal felnyíló, lapos, háromszögletű toktermések, amiket a hangyák terjesztenek. A hosszú bibeszál a termés teljes megéréséig rajta marad.
Egész Európában, de főleg a földrész nyugati felén elterjedt, réteken, tisztásokon, ritkás erdőkben, cserjésekben, út mentén, erdők szegélyén növő közönséges, olykor tömeges faj. Gyakori kerti gyom. Leginkább a száraz vagy mérsékelten nedves, tápanyagokban és bázisokban gazdag, semleges kémhatású, humuszos, közepesen mély rétegű vályogtalajokon található.


Tartalmaz:→ polifenol-származékok, diterpének, aukubin, flavonoidok, tanninok, furanoneoclenodanol, a májra megterhelőek lehetnek.
Gyógyhatása(i): Kelet-Európában a népi gyógyászatban elhízás kezelésére, vértisztításra, valamikor köhögés, asztma ellen is felhasználták, tea formájában fogyasztva. Külsőleg bőrbetegségekre, viszketés ellen is adták. A szokásos gyógymód hánytatás vagy gyomormosás (30, illetve 60 percen belül), N-acetil-cisztein adása, tüneti kezelés.


Ellenjavallat: Túlzott fogyasztása mérgezést okozhat. Tünetei: fáradékonyság, sárgás bőr, sárgás szemfehérje, émelygés, felső hasi, vagy gyomor feletti (epigastrialis), a jobb bordaív alatt nyomásra fájdalom, a vizelet sötét elszíneződése.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Ösztörűs veronika
A Wikimédia Commons tartalmaz Ösztörűs veronika témájú médiaállományokat.