Ugrás a tartalomhoz

Növények/P/Pókhálós bojtorján

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2170 bájt

Növények

Pókhálós bojtorján

Pókhálós bojtorján


Pókhálós bojtorján
(Arctium tomentosum, Syn: -)
Drog ',
Más neve(i): -


A pókhálós bojtorján az őszirózsafélék családjába, a katángformák alcsaládjába, a bojtorján nemzetségbe tartozó növényfaj. Közép-Ázsiában, Kínában és Szibériában, valamint Európa nagy részén (kivétel a Brit-szigetek), Magyarországon is parlagokon, ártereken, nitrogénben gazdag talajon fordul elő, 1500 méteres tengerszint feletti magasságig; középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakoribb.
60–120 cm-esre megnövő felálló, elágazó szárú kétéves növény. Vastag karógyökere van. Szára hengeres. A levelek nagy méretűek, nyelesek, szíves-tojásdadok, szélük fogazott. Fonákjuk szürkesfehéren molyhos. A tőlevelek nyele sokszor vörös színű, belül tömör bélszövetű. Július-szeptember között virágzik. Sátorozó bogernyőben nyíló fészekvirágzatában a gömbös-tojásdad fészkek átmérője 1,5–3 cm, a csöves virágok bíborszínűek, a nyelves sugárvirágok hiányoznak. A fészek örve tömötten pókhálós szőrű (innen a magyar elnevezés). Kaszattermése van. A fészekpikkelyek horogszerűen visszahajló csúcsai az állatok szőrébe, ruházatba kapaszkodik, ezzel segítve a terjedést.
Tartalmaz:→ Cserző anyagok, illóolaj, inulin, keserűanyag, nyálka, poliacetilén, tanninsav, zsírosolaj. A közönséges bojtorjánt és a kis bojtorjánt is felhasználják a hatóanyagok kinyerésére
Gyógyhatása(i): izzasztó (diaforetikum), rossz emésztésben (dyspepsia), és külsőleg fejbőr-regeneráló hatású
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Pókhálós bojtorján


A Wikimédia Commons tartalmaz Pókhálós bojtorján témájú médiaállományokat.